Mint gyermek, ki ostobán éveket kerget,
macskákat hajszol vagy babáját nyúzza,
máskor anyja kezét húzza, mert unja,
hogy nem arra mennek, amerre ő akar.
Ilyen vagyok, leszek, durcásan mogorva,
haragszom a korra, amely nyomorba’
hagyott élni Téged, s tétlenül nézett
addig, míg végigégett harminckét éved.
Teremtő április, temető december,
hová tűnt köztetek az ember, a Kincs,
akinek sorsául csak a nincs jutott,
de hátrahagyni mégis oly sokat tudott.
Lelkednek várat vennék, szépet, meleget,
bár tehetném fénylő trónra kezedet,
de csak könnyem hull, és tollam megremeg,
míg írom a legnagyobb nevet: Attila.
16 hozzászólás
Kedves Adrienn!
Gyönyörű megemlékezés a legnagyobb költőről!…
Nagy-nagy elismerésem!…
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyza!
Köszönöm szépen. Bár szebbet tudtam volna írni!…méltóbbat hozzá…
Szeretettel:
Adrienn
Kedves Adrien!
Én is nagyon szeretem Őt. De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem kizárólagosan a társadalmi viszonyoknak volt az áldozata. Sajnos az utolsó éveiben gyógyíthatatlan beteg volt. (Tudathasadás=skizofrénia) Nem tudom, most van-e gyógymódja, akkor nem volt. Ha nem a nyomor és a társadalom teljes közönye vette volna körül, néhány évet még bizonyára élhetett és alkothatott volna. Fájdalmasan rövid élete alatt így is csodálatos életművet hagyott ránk.
Köszönet a szép megemlékezésedért. a.
Kedves Adrien!
József Attila különleges érzékenysége, mely verseiben is megjelenik talán a betegségével együtt értelmezhető. A szegény sors, hányattatások, az embertelen kor, a fokozatosan kialakuló neurotikus betegség, a skizofrén rohamokig emelkedvén mind, mind nyomot hagyott a költészetében. Persze mindez semmit sem ért volna, ha nincs tehetsége a versíráshoz. De zseniális érzéke volt hozzá. Szerintem versedben érzékelhető mindez, s jól összefoglaltad a lényeget.
Gratulálok!
Alberth
Kedves antonius!
Köszönöm.
Igen, tudom jól. Ismerem az egész életrajzát. Viszont tagadhatatlanul szegénységben élt, megárvultan, miután édesanyját is elveszítette gyerekként. Ahogyan írja:
"Nem fáj, de meg sem érinthettem,
nem láttam holtában anyám,
nem is sírtam. És érthetetlen,
hogy mindig így lesz ezután."
A skizofréniát ma már kezelik, amennyire én tudom. Szomorú az egész élete.
Szeretettel:
Adrienn
Kedves alberth!
Köszönöm szépen!
Igen, ez mind igaz. De még abban az állapotban is tudott remeket írni, pl. Nagyon fáj c. verse.
Zseninek született.
Szeretettel:
Adrienn
Kedves Adrien!
Sajnos az én tudásom József Attilárol, kevés, úgyszólván semmi. Tudom sokak szerint szégyenleni kellene magamat, de nem teszem, hanem inkább megpróbálom bepótolni azt, amit az élet eddig nem adott meg, Talán jobban kellene szégyenkeznem, ha az ellenkezőjét mondanám. De most a te versedröl szeretnék valami mondani: Ha egy lehetettlen formában godolkodnánk, és ha ő akkor tudta volna ezt a verset saját magárol elovasni, és ha tovább ilyen abszurdan gondolkodnánk, akkor egy olyan adottságért , olyan tudásért, és utoljára egy olyan őrola irt versért amit ta írtál most róla, azt hiszem rajtam kivűl is még sokan volnának, akik egy olyan életet, mint az öv volt, elválalnának maguknak. Hányan élnek ma sokkal tovább mint ő, de semmit sem adnak az emberiségnek, és mennyi örömet , boldogságot adott ő. És a másik ember boldogságáért, tudjuk, érdemes meghalni is, Egy kis idézet: Sok ember olyan mint a csilagok. még látszanak, de már régen meghaltak..
üdv Tóni
Kedves Toni!
Köszönöm szépen. A hozzászólásodhoz egy József Attila verssel válaszolok, amelynek a címe: Illyés Gyulának
"Minket, Gyuszi, szeretni kell
s engem tán jobban s láthatóbban.
Ki vassal szerelmet mível,
az földet mível parasztsorban.
Mi föld vagyunk, s ha meghalunk,
minket nem is kell eltemetni,
de addig addig el kell minket
az istenek elől szeretni.
Így egymás nélkül kódorogva
fojtott dühünk az égbe száll –
s a fojtott düh az isten lelke
s az isten földet nem kapál."
Sok verse közül, hogy miért ezt másoltam ide be…? Talán mert úgy kérte magát.
Üdv.
Adrienn
Méltó a dicséretre szépséges versed:)
Üdv: Colhicum
Kedves Colhicum!
Köszönöm szépen.
Üdv.
Adrienn
kedves adrienn!
a legmélyebbről jövő tisztelet sugárzik a soraidból. az utolsó versszakkal szakrális szférába emeled – de még mennyire magasra!
nagyon szépen írsz.
üdv: dóri
Kedves dende!
Köszönöm szépen:)
Üdvözlettel:
A.Adrienn
Kedves A.Adrienn!
Nagyon szép a versed, zengenek a soraid. József Attila a kedvenc költőm, sok versét olvastam, és mély tisztelettel nézek rád, hogy ily gyönyörűen dicsőítetted nevét. Köszönöm. =)
Kedves Szabadlélek!
Köszönöm, hogy olvastad és értékelted.
Szeretettel: Adrienn
Nagyszerű gondolatok kifejezése szép, míves keretben. Tetszenek a belső rímek. Fényes a szöveg, mint a csillag. Ez csak ötös lehet! -én
Kedves Bödön!
Köszönöm szépen !
Szeretettel: Adrienn