Hogy mit írhatok le, most nem tudom még.
Ajkam rezegne, ha szólni kéne.
Rogyadozna lábam, mint ahogyan rég,
Mikor flörtölni akartam, félve.
Annyit tudok csak, hogy írjak egy verset.
Talán, ha tetszik, majd rám mosolyog.
Lehet az is, hogy mogorván elkerget:
Ostoba fickó, nekem mit motyorog!?
Torkomban gombóc, agyam leblokkol,
Tollam alatt halkan nyüszít a papír.
Éjfélre jár, nejem zoknit stoppol.
Nehogy meglássa, amit a papi ír!
Ezer bocsánat, kedves Harmat Lotte,
Kérted írjak verset, de csak ez lett e!
2 hozzászólás
Kedves Dodesz!
Nekem tetszik, ezért máris küldök egy mosolyt. Remélem a címzett sem fog "mogorván elkergetni" !
Szeretettel:
A.S.N.
Köszönöm, Kedves! 🙂
Nem kergetett el, neki is tetszett. 🙂
Szeretettel: dodesz