A pályaudvaron
állva várva
árva szuszra
sem elég a lég.
Akkora tömeg
(fiatal s öreg)
egy helyen,
akár egy
menhelyen.
Laposra tapossák
egymást,
közben
egy s mást
vágva a másik
fejéhez:
"Simuljon a
nejéhez,
maga szatír!"
"Ne bökdössön,
Nem vagyok
Én fakír!"
Ám a lárma
állomás-szerte
(ha csak egy percre
is…)elhal,
amint egy
rozsdás felhang
recsegve
fecsegni kezd.
S ezt közli:
Kedves utasaink!
A vonat fél órát késik…
10 hozzászólás
Kedves medve!
Nagyon "életszaga van", szinte látom magam az egyik nagy pályaudvaron, ahogy lezajlanak mellettem ezek az események.
Eléggé elevenen, helyenként jól adagolt iróniával fested le a valóságot, ez mindenképpen emeli a műved értékét.
A vége igen kijózanító, képletesen talán a vasút rossz helyzetére is utal, szinte örülhetünk, ha csak fél órát késik a vonat.
A záróhelyek is jó helyen vannak.
Tetszett a mű, nincs benne mit kifogásolnom.
Üdv.:Tamás
Kedves Medve!
Mintha ott lettem volna a tömegben.Nagyon jól átjött az érzés.Gratulálok!
Szeretettel üdv:hova
Hát igen..mindannyiunknak ismerős ez az érzés… MÁV, Volán vagy BKV… a helyzet hasonló 🙂
Köszönöm, hogy itt jártatok!
Kedves Medve!
Meg kell hagyni, fantasztikusan írsz! Ötöst érdemelsz mindenképpen! Élmény téged olvasni!
Köszi! Kankalin
Köszönöm, hogy olvastál kedves Kankalin!
Természetesen érződik rajta a Romhányis ráhatás. Érdekes, hogy az ilyen típusú versek néha csak úgy maguktól jönnek… váratlan módon. Már többször azt hittem, hogy "kinőttem belőle", aztán rácáfoltam egy újabb alkotással… most is írok egyet 😛
Írj is nagyon sokat!
Üdv: Kankalin
Kedves medve!
EZ ANNYIRA IGAZ! (és 6-ost érdemel)
Egy csöndes számítógépteremben olvastam versedet… és úgy felröhögtem, hogy nem bírtam visszafojtani. 😀 "Simuljon a nejéhez, maga szatír!" – Ez akkora, hogy jajj!!!
E versedet ma mindenkinek ajánlom – főleg az itt jelenlévő egyetemi kollégistáknak (no meg otthon a családnak)!!!!
Köszönöm!
Titusz
Kedves Titusz!
Ezt egy olyan alkalom szülte, mikor 120 percet vártam az állomáson… és azalatt elment már 3 busz… de nem is lett volna baj, ha egyből közlik a teljes késést. Viszont ehelyett folyamatosan tornázták fel, mindig hozzáadva 10-20 percet. Na, akkor nem láttam ilyen viccesen a helyzetet. 🙂
Örülök, ha bejött!
Kilenc évig voltam ingázó diák… 😀 átérzem ezt a verset, tisztelt Romhányi úr 🙂
Már a cím is telitalálat, szerintem. Nevethetünk magunkon. (Csak fél óra…)
Üdv: ÁE.