Kék és zöld a Föld.
A parány emberhangya
rászórva, mint a mák.
Hinnéd-e, hogy milliárdnyi
apró láb taposta
kékre-zöldre ezt az óriást?
Ellipszist ró a türelem,
nyög a test, az égi.
Derűs gyermek arca
mikor lesz a régi?
Vigyázz! Kettő a gyújtópont…
Ő még emlékszik erre.
Kék és zöld a nyelvünk;
mérgezi a szó, a hang.
Milyen betűket köhögj,
kidobja a Gépezet:
haladj, vagy lemaradsz!
Idejét múlt lesz a múltad,
s már a jövőd is.
Sodrásban állsz,
hát vesd meg a lábad!
S hagyd, hogy lecsiszoljon
minden új irányzat…
Nosza, írjunk hát le mindent
nyelvtörő future szavakkal,
hogy a robotok is értsék,
és az utókorban
ne maradjon kétség:
mi is azzá lettünk.
Begyógyulnak majd a Föld-sebek,
fémszívünk fémlábakat hajt,
amint vezérel a Gépezet;
haladunk a korral,
s nem lesz kék a zöld,
nem lesz zöld a kék,
Felsóhajt az óriás –
sok hűhó semmiért…
Kék és zöld értelmét veszti;
a milliárdnyi lábnyomot
por lepi el, fű növi be,
eső mossa, Nap törli le,
s a türelmes óriás
tán újra megtanul
mosolyogni szépen.
Kereng majd az égen,
s integet a Napnak.
Kettő a gyújtópont!
Határt majd Ők szabnak.
8 hozzászólás
Nagyszerű, nagyívű, bölcs, utalásokkal teli ökovers. A természet és a gépesített társadalom régről ismert, de újszerűen megfogalmazott ellentété vélem itt kirajzolódni, a természet féltését, illetve ezzel párhuzamosan a két eltérő nyelvezetet: a romantikus ill. a futurisztikus nyelv egymás mellet, egymás ellen élését. Szerintem a futurizmus zsákutca volt, de a maga korában izgalmas kísérlet, én nagyon bírom Walt Whitman- nyelvét pl. de a technozenét és a rapet nem. Ha utóbbiakra értetted, akkor egyetértünk. Valóban gépies, és nem biztos, hogy a lélek szép oldalát szólítják meg.
Ez nagyon tetszett:
" Hinnéd-e, hogy milliárdnyi
apró láb taposta
kékre-zöldre ezt az óriást?"
Igen, kékké-zölddé, kimondva is széppé a nyelv tette.
" Sodrásban állsz,
hát vesd meg a lábad!
S hagyd, hogy lecsiszoljon
minden új irányzat…"
Mecsoda keleti bölcsesség, tolerancia! Régi kínai költőktől olvasni ilyeneket. Technonyelven szólva: igenis fel kell mikrózni őket. 🙂
Baráti üdvöm: Grey
Üdvözletem, Grey!
Kiadós elemzésbe bocsátkoztál, de megértem, hisz velem is gyakorta elszalad a szó. Tetszett ez a kifejezés – ökovers. Valóban az lett belőle, bár az alap koncepció eredetileg egészen más irányból indult. De végül így összefolytak a dolgok, egyazon mederbe. Nem csoda, hisz a két jelenség forrása egy és ugyanaz, s bármennyi a forgatókönyv, a két áramlat mindenképp egyazon irányba tart.
Keleti bölcsesség, tolerancia – előbbi azt hiszem távol áll tőlem, utóbbit meg talán túlzásba viszem. De mindenképpen elgondolkodom véleményeden.
Köszönöm a figyelmet és a gondolatokat.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Gergely annyira jól elmondott előttem mindent, hogy nem nagyon tudok mit hozzátenni. Olvastam már többször a versed. Benne van a féltés, a fájdalom, de valami bölcs rezignációt is kiérzek belőle. Nagyon jó, elgondolkodtató, igazi vers.
Gratulálok: Klári
Kedves Klári!
Örülök megtisztelő figyelmednek, és annak is, hogy emészthető, fogyasztható alkotásra leltél. A leginkább ez ragadta meg figyelmemet szavaid közül: "igazi vers". Ezt a kifejezést most jó sokáig fogom dédelgetni magamban.
Szeretettel: Laca 🙂
Future, mint futurisztikus?
Valahogy ebben a versben nem igazán éreztelek,
de lehet a hangulatom adta ezt az érzést.
"gyújtópont!"
"Határt majd Ők szabnak."
az tuti
Szia, Andi!
Örülök, hogy itt jártál; nem ütöm bottal a lábnyomaidat. Talán valóban a hangulatodnak betudható, hogy nem találtál engem a versben, vagy annak, hogy efféle versekkel csak nem rég próbálkozom, és eddig keveset publikáltam belőlük. De hát, ez is az én hangom, csak egy új hangnemben.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
S ha így folytatjuk tovább, majd eltűnik a zöld, s az egész bekékül, amíg a kékből barna, s végül szürke lesz. De előtte akik zöldre-kékre taposták, ha tudnak elmenekülnek innen.
Grey nagyon jól határozta meg, hogy ez egy ökovers! 🙂
Barátsággal: dodesz
Tiszteletem, Dodesz!
Ha tudnak… pontosan. De kérdés, hogy ahová tartanának-jutnának, vajon annak a szegény új planétának mikor indítanák be a visszaszámláló óráját, mikor jelentkeznének ott az első "kék-zöld" foltok. Örömömre szolgál a tudat, hogy mindezt (remélhetőleg) nem kell megérnem.
Ökovers – tetszik, elfogadom.
Üdvözletem: Laca 🙂