Kirakó

Kopott tányérod üresen
azóta minden reggel a ház is.
Hányszor próbáltam összerakni
szaggatott szavaidat egésszé
szájról egy rész hangból másik
a maradék hogy ismerlek
és csak pakoltam egymásra
kirakós játékom darabjait.
Nehéz kivárni mint az
asztalnál amíg akkurátosan apró
csíkokra vágtad a szallonnát
hagymát pucoltál vereset
a kenyér csak a másnapos
szikkadt kockára vágott az igazi
tejet pohárral langyosan mézzel.
Kutyát is hoztam bár mindig
utáltam és képtelen voltam felfogni
bérházban hogy lehet
szőr a padlón séta hajnalban
védőoltás és mi van ha beteg?
Megszoktam kellett most őt
tanulom valahogy megérteni.