Mögöttem a dús, kulturásNyugat,
Tartok vissza Keletnek.
Nyár tüzében csilló aczélutak
Hazám felé vezetnek.
Uti táskám' kövérre új írások
Szellemkincse dagasztja,
Lelkemben új látások, új tudások
Fénye lobog magasra.
Ha kinézek a kocsim ablakán,
Bús fia én Keletnek-
Kémény-erdős nagy városok kaján
Gúnynyal felém nevetnek.
Könyves táskámba talán belelátnak
S a lelkem műhelyébe?
És— úgy hallom,—hogy reám kiabálnak,
Keleti bús légényre:
Miért jövel?— És már ha itt valál,
Miért igyekszel vissza?
Mi vár Nyugat szellemkohóinál
Fellobbant lángjaidra
Ott, hol a szikes, törpe rónaságon
Még olajmécsek égnek?…
Nem lesz nyugtod…sóvár nyugati álom
Örökké üldöz téged!
Összehuzódom.. .Szivem megremeg
E gőgös fölény súlyán.
…Távol kalászos mezők intenek,
Rétek illata hull rám…
–Dobáljatok csak, büszke kultur-várak
Gőzzel, villámmal, fénynyel,
Hazám rónái majd visszadobálnak
Borral, hússal, kenyérrel.
Lampérth Géza 1873 – 1934
Heimwärts
Hinter mir der westliche Kulturland,
bin unterwegs nach Osten.
In Sommerhitze blitzt der Schienenstrang,
und die Telegraph Pfosten.
Die Reisetasche ist voll frischen Schriften,
voll gebauscht von Geistesschatz,
die Seel‘ ist voll mit neuen, hellen Ansichten,
und in der Höhe entfacht.
Wenn ich an Wagenfenster rausschaue,
trübseliger Sohn der Osten, —
mit Kaminwäldern volle Grossstädte,
die mit Hohn, an mich Lachen.
Vielleicht blicken sie in volle Mappe rein,
in Werkstatt meiner Seele?
Und – höre es, — als wäre ich das Ziel sein,
der Ostmensch, ohne Strähne:
Warum bist gekommen? — ‘d wenn schon da bist,
warum gehst wieder zurück?
Was wartet nach Westens aktiven Dienst
entfachtes grosses Werkstück,
dort, auf, dem winzig salzige Ebene,
wo noch Öllampen brennen?
Findest keine Ruhe, wo die Westliche Träume,
dich immer plagen werden.
Ich riss mich zusammen … das Herz zittert,
von dieser Überheblichkeit.
… dort weitab die Ährenfelder winket,
Wiesenbriese spüre von Weit …
werft nach mir, ihr stolzer Kulturbürge,
mit Dämpfen, Blitzern und Lichtern,
was die Heimat euch zurückwerfen würde,
Wein, Fleisch ‘d Brot vom reichen Ernten.
Fordította Mucsi Antal – Tóni