Légy örökkön boldog!

Az életet nem csak ábrándul kaptad,
                 léted valója az,
amiben ha hiszel, vigaszul marad
         mint reménylő tavasz,
mi az éveken örökkön átoson,
miként a vágyak emberi sorsokon-
       kell ennél szebb vigasz!?

Csak bízzál, az élet tanítva nevel,
          s olykor érted koldul
tenálad, mert ki igaz, az hitre lel!
           Fogadd el valódul,
mit elfogadhatsz a létnek értelmén,
tudd meg, a jóság sokszor több mint erény,
            mert be nem alkonyul

majd életednek áldott örök ege,
         miben ha bízni tudsz,
leszel Jehovának édes gyermeke,
          ki értelemre jutsz!
Mert megtudod, mi is maga a valóság,
mi kincsed kell legyen, az az igazság,
           miből el nem hazudsz

te semmit, ki jó akarsz lenni léted-
           nek minden ösztönén,
hiszen szíved vágyán rejlik az élet,
           ott rejlik a remény,
amit óvnod kell örök időkön át,
bensőd rejteke legyen hű tisztaság!
           S magában nyeremény

lesz teneked minden perc az életen,
            és majd minden álmod
holnapod jussának szépsége legyen!
         S légy örökkön boldog,
bölcs éveidet valóságul kapd meg,
hozzád csak örök jövendők illenek,
          mitől a szem ragyog!