ma este én komoly maradok,
ma este próbálok csak lenni
és még egy kicsit sem harapok.
Ma este csak hazudni fogok
mindenkinek azt amit akar,
azt fogja hallani mit szeret
a nevem ma nekem: „Csűr Csavar”.
Holnap már a „Kedves barátom”
még egyszer annyi lesz mint ma volt,
habár sokat még nem is láttam
de hát nincs minden nap teli hold.
Ó, ma már nem úgy van mint régen
ma már telihold sem kell ahhoz,
aki bolond, az bolond mindennap
hülyeséget – hülyeségre halmoz.
Ma lehet, korán ágyba megyek
különben a vérem felpezseg
és kitör rajtam a betegség
és majd ismét őszinte leszek.
No de most már be is fejezem
a húrt tovább már nem pengetem,
sátorfámat össze is szedem
fülem a válaszra hegyezem.