Magamról ennyit; halni szült anyám,
(ígérte, és meséit így hiszem,
örökre nem maradhat senki sem),
ikerhúgom viselt az oldalán,
s hajamba túrt a nyári szőkeség
szakadt ruhásan, hosszú évekig,
és szólítom a csendbe’, kéretik
hitem, ha néha visszajönne még,
jelent a múlttal összeöltenék,
most irreális álom-állapot
kidobni minden málló váll-lapot,
mert árulók a földbe tört mesék,
az ujjam újra számba rántanám,
hajam fehére újra szőke lesz,
s nem érdekel, miért van az, meg ez,
vászonpelus az élet számtanán…
Magamról ennyit; halni szült anyám.
14 hozzászólás
Szia aLéb! 🙂
Megállapítottam, hogy akad bennünk közös, legalábbis az első és a záró sort magamra is öltöttem rögvest.
Ami a keret között található, az csakis a tiéd, és sokkal többet mondasz el, mint amit a címben előre jelzel. Megmutatkozik lírai éned, aztán szinte észrevétlenül mindez átsiklik racionalitásba, és nem tudsz menekülni az irreálistól sem.
Néha elgondolkodom azon, hogy miért is fejtegetem verseid. Szerintem nem vagyok érdemes erre, egy gratuláció célszerűbb lenne, mert olyan szinten állsz a költészetben, ahová csak lábujjhegyen szabad belépni, pisszenés nélkül. Ezt gondolom, és csak azért nem törlöm ki az előző gondolatokat, mert spontán jöttek.
Élmény minden versed, gazdagabb leszek általuk. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm szépen az elismerésedet, örülök, ha tetszenek a verseim. Annak külön, hogy ha magadra is találsz bennük gondolatot. A kereten belül; az is én vagyok, líra, reál, irreális, nem menekülök, enyém mind :-).
Köszönettel tartozom kitartó olvasásodért, figyelmedért, örömmel láttalak most is.
aLéb
Az én fejemben mindig bent ragadnak a szavak, ha téged olvaslak. Próbálok jelzőket keresni, most ez jutott eszembe: fenséges.
Szusi, akkor jó, ha így van, hogy megragadnak a szavak benned :-). Köszönöm a túlzó jelzőt, örömmel vettem a tetszésedet.
aLéb
Bizony, én is olvastam rögtön a feltöltés után, de nem találtam a szavakat, ezért csaltam: megvártam, míg mások öntik szavakba az élményt – tudva, hogy biztos nekik is jó lesz az élménye -, hogy aztán elég legyen annyit ideírnom: mélységesen egyetértek! 🙂
Kalina, nincsen ebben csalás :-), nem gond szerintem az sem, ha egy vers megosztó. Ennek ellenére örülök, hogy nem így lett, és neked is tetszik :-). Örömmel láttalak.
aLéb
Nehéz bármit is írni. A gondolatvilágod szerteágazó, sokoldalú. Megfigyeltem, mindenről írni tudsz, nem is akárhogyan. Gratulálok!
Marietta
Marietta, sok minden érdekel a világból, és szerencsém van, hogy sok mindent láthattam, élhettem. Nagyon köszönöm, hogy itt jártál, örülök, ha szívesen olvasod a verseim :-).
aLéb
Kedves aLéb!
Igazán zseniális vers, remek gondolatok, remek megvalósítás! Köszönöm az élményt!
Barátsággal: Zsolti!
Zsolti, örülök, hogy elolvastad a versem, és köszönöm, hogy itt hagytad a véleményedet. Az elismerésedért köszönettel pedig én tartozom.
aLéb
Elolvastam a hsz.-okat, s meg kell állapítanom, hogy nem az egyedüli vagyok, aki megkukul, mert nem találja a szavakat, a méltókat, amikkel érdemes hozzászólni a verseidhez, aLéb! De annak is örülök, hogy Kankalin személyében mégis van ellentétes pólus. 🙂
Üdv.: dodesz
Dodesz, még ha nem is ellentétes, de Kankalinnal hosszú ideje fejtegetjük egymás verseit, és így sok mindenről cserélünk gondolatot egy-egy vers kapcsán. Ez éppúgy lehet tartalmi, mint technikai felvetés. Örülök, hogy olvasod a régebbi verseimet is.
aLéb
Dodesz! 🙂 Csak nemhogy célzás volt ez arra, hogy hallgassak?! 🙂
Elárulom, hogy nem fogok. :)))
Mindig van mondanivalóm, a jó versekbe beleképzelem magam, így születnek tőlem a szószátyár megnyilvánulások. 🙂
Szerencsémre aLéb elég jól tolerálja ezt, úgyhogy a későbbiekben is borzolgatom itt a kedélyeket. 🙂
Ej, Kalinka, hogy jut eszedbe ilyen gondolat? Igen, célzás volt, de épp hogy arra, hogy érdemes odafigyelni a Te értően elemző hsz.-aidra is!
Szeretettel: dodesz