Majd az édes álom pillangó képében
Ajkaira simult elmerengve szépen.
Roppant a színes szárny fehér fogak között
-mielőtt csipszért nyúlt, a padlóra köpött.
Színes hímpor vegyült a paprikás ízbe,
Nem hitt a nyelvének, feloldotta vízbe’
Aztán el-elbódult, lehunyta két szemét,
Köpetére nézett, azt gondolta: de szép,
Honnan ez a sok szín, a kék tetszik főleg…
-nem tudhatta szegény: hímport csak külsőleg…
Aztán eldől csendben és nagyokat ásít,
Alatta takaró, s morzsás párnapázsit
8 hozzászólás
Kedves Bence!
Tetszik a versed tartalma (egy szó kivételével, amit többsör is megismételsz), a formája is.
Bár a szótagokat nem számoltam, nézésre az is jó lehet, a rímek is helyén vannak. Én azonban nem szeretem a durva szavakat, de ez az én bajom. Ez viszont a vers értékét nem rontja le.
Üdvözlettel: Kata
🙂
Na akkor elkezdem én: "Lepkék szárnyán", talán azért, mert " pillangó képében jött az édes álom", majd elszállt a "takaró alatt" 🙂
Szeretettel
mesako
Köszönöm mindkettőtöknek!
Jaj, de nagyon jó! Örülök, hogy rá(d)találtam.
A két utolsó rímpárt külön díjazom!
És remek a humora, jót szórakoztam.
Ami a címet illeti, valami Aranyra vagy Toldira utalót szeretnél, hogy jobban rá lehessen jönni, mi az "alap"? Akkor lehetne vmi olyasmi, hogy Modern Toldi, Miklósunk ma, vagy ilyesmi. De szerintem így se rossz, ahogy most van.
Gratula!
Poppy
Köszönöm szépen!
Címnek valami kevésbé konkrétat szeretnék, de azért köszi a javaslatot!
Ami azt illeti, remek a humorod:)
Nagyon jó ez a vers, gratulálok: Colhicum
Nagyon köszönöm!
A Véletlenül hozta elém ismét humoros versedet.
Érdekes és a címével sincs semmi baj.
Másodszor is szeretettel olvastam: Kata