már
világrajövetelkor
tudunk
sírni,sírni,sírni
sose volt nehéz
magyarnak születni
bércek ormáról
nézni,nézni,nézni
tatár a kalászt
hogy perzseli
török a kincset
merre viszi
labanc a marhát
hogy tereli
lármafák fényében
bírni,bírni,bírni
muszka a lelkünk
hogy mérgezi
s ha már nem tudtunk
tűrni,tűrni,tűrni
puszta ököllel
velük szembemenni
a Kárpátmedencében
nem volt könnyű
magyarnak lenni
de muszály
élni,élni,élni
megmaradni
csupán
gyáva szívünk
halk dobbanásaitól
kell
félni,félni,félni
(2005 augusztus
4 hozzászólás
Köszönöm az észrevételt,nem vicc, itt természetesen hiba, j-vel helyes, a kötetben megnéztem,ott jól van,hál’istennek.Van amikor még a kötetben is előfordul hiba, miután ötszáz példány már az üzletekbe került,az a nagyobb baj.Üdv.haver.
Nagyon jó ez a versed, hatásosak a háromszoros ismétlések, úgyhogy a végén annyit éreztem, hogy: igen,igen,igen:-) Jó az egész vers gondolati felépítése, magával sodort, a vége elgondolkodtató…hogy hova jutottunk. Szavalni kellene!
H.
Kedves Hayal, ha késve is, köszönöm az értékelést és örülök, hogy tetszett.Üdv.,haver
Itt is eltünt a kritika.Miért ? Már én sem tudom, hogy kinek válaszoltam.Haver.