Zengő, fellegben járó alkonyat-álom
Ez lenne lelkedben fényes halálom
Tündöklő felhangja vízpermet-varázsnak
Hol téged talállak.
Áldott-átkozott és félhalott zene
Csak rád tekint a gyűlölet szeme
Mert magad vagy minden: a természet gyöngye
Minden téged ölne.
Hát csendesen, csak csendesen nézlek
s befejezlek bennem egésznek
a csend ha oktat,
Hallgatok, sírnak a dallamok
de elválni tőled nincsen ok:
megtartalak titoknak.
2 hozzászólás
Nem tudom mi ihlette versed, de tetszik. Én is inkább megtartanám magamnak. :D)))
Hát, először is nem mi, hanem ki 😛
És igen, meg is tartom magamnak 😀