kedver Artur!
Ez a haikud számomra olyan eredeti, hogy az én gondolataim a Haiku nyomán, mindjárt két irányba szaladtak. Az egyik a természetbe. a másik pedig a nagyvárosok Ghettoiba. Nem tudom te melyik irány szeretted volna meg adni,de ez minkettöben tökéletessen pászol, szerintem. A Ghettokban eltünnak a beszédünk gyönyörű szavai, minden le röviditve, hogy mennél gyosrsabban menjen, olyan SMS stilusban, kinnt pedig mindent eltakar a parlagfű, Most ahogy otthon voltam több felé voltunk, és mindenhol, a faluk szélén, új házak, de a házak között, elött mindenhol parlag fű. Lehet, hogy nem ez volt a te gondolatod, de engem ide vezetett.
üdv Toni
Kedves Gyömbér!
Igazán köszönöm! Ezek szerint sikeres a próbálkozásom. Igyekeztem hű lenni a pillanat költészetéhez, ahol az is fontos, hogy három sorral minél többet mondjunk el.
Kedves Artur!
Nagyon találó a haikud és aktuális. Elgondolkodtató, hogy a súlyos gazok miért vannak? Ki kellene gyomlálni azokat, kíméletlenül! Mert nem indítja meg őket a szóvirágok fájdalmas nyögése. Én benne vagyok! 🙂
Üdv.: Alberth
Ez kritika lenne ? Van ilyen,hogy kiszárad a rét,sósak a sóvirágok.Most én is lapítok a levelek alatt.
Gratulálok ,negyvennyolc betűvel bíztatsz bennünket.Magam nevében köszönöm.Szeretettel üdv:hova
Kedves Valéria!
Azért nem olyan vészes a helyzet, mint az a haikuban áll, csak eszembe jutott. Láttam már olyan kertet, ahol a virágok miatt nem tudott megnőni a gaz.
Köszönöm a gratulációdat.
🙂
Kedves jerry!
Sosem szabad bevallani, hogy elég. 🙂
Ne vedd komolyan, ezt az élet más területeire értettem. Belőlem, tudom, hogy ennyi is elég. Néha sok is. :-)))
Köszönöm.
Köszönöm a jó tanácsot, a véleményedet és a pontot is!
🙂
Egyetlen problémám csak annyi, hogy éppen tavaly romlott el a fészekbevető gépem.
🙂
Kézzel, vagy hagyományos módszerrel pedig eléggé macerás a művelet.
🙂
Kedves Artúr!
Nekem tetszett a haikukod. Én nekem a tarka rétről eszembe jutnak az élet szépségei, az apró örömök. Talán a gaz, az a rengeteg rohanás az életben, mi ezeket eltiporja.
Sára
Nagyon nehéz haikut írni, nekem még nem sikerült. Tetszik tömörsége, és lényegre törése. Azt hiszem sokféle képen értelmezhetjük versedet, hiszen a tarka rét szimbólum is lehet. Így együtt egy szimbolikus haiku. Gratulálok versedhez
Üdv: István
Köszönöm István!
Igen. A haiku lényegére éreztél rá. Röviden, tömören a legtöbbet elmondani vele, és ha lehet, sokféle jelentést, értelmezést belefogalmazni.
🙂
Szia Artúr!
Azért tarka rét mindig akad itt-ott! Én látom!!!! A szóvirágok pedig gyönyörűek ám! De igazad van! Súlyos a gaz, próbálja mindezeket elnyomni. De elvetemülten hiszem, hogy ez nem sikerül!!! Mert jómagam pofátlanul optimista vagyok! 🙂 Elgondolkodtam, igazad van! De a remény hal meg utoljára!
Üdv: Kankalin
Szia!
Köszönöm a véleményedet!
Magam is optimista ember vagyok. A haiku tartalma igazodik a címhez, ezért tűnik olyan lemondásszerűnek. Viszont én is azon munkálkodom, hogy ne a gaz győzzön.
🙂
Nem nagyon értem a haikut, már magát a műfajt, nem is szoktam hozzászólást írni.
Úgy tűnik a kivétel erősíti a szabályt. Ahogy elolvastam, már a címét is értettem. 🙂
Nagyon találó, és több igazságot hordoz magában, mint az a pár szó, aminek a tartalma óriási. Nagyon-nagyon jóóó!
Megvallom: már korábban jártam itt… de akkor az idő rövidsége miatt nem tudtam semmit sem írni a vers alá. Mostanában haikukkal próbálkozom… és egyből beugrott ez a munkád.
Jó kompozíció, rafinált szóképpel… a hosszabb munkáid (határozottan csak a versekre utalok – prózában te vagy a mester!) nem tetszettek – kicsit erőltetettnek hatottak (lehet, hogy a rímkényszer miatt). Azonban a haiku az, amit biztosan neked találtak ki… hiszen tekinthetjük akár mini prózának is. 🙂
Szia Medve!
Jaj, de örülök, hogy látlak! A poéták világa egy külön szakma. Nem csodálkozom, ha nem tetszenek neked a hosszabb verseim. Mivel kitűnően műveled a rímfaragást, nem csoda, ha kiszúrod a hibáimat. Valóban van, amikor kényszeresen keresem a rímeket. Néha úgy éreztem, elkaptam az "ívet", de fél év múlva visszatekintve rá magam sem tartom már olyan jónak őket.
Prózát írni könnyebb. Ha van téma, van elég szókincse az alkotónak és ismeri a helyesírási szabályokat, akkor már egészen tűrhető írásokat tud készíteni. Különleges legfeljebb attól lehet, ha saját stílusára rátalál. Egyéni hangon közvetít. Aki viszont verset szeretne írni, annak a fent említett pár dolog mellé rengeteg egyéb szabályt kell tudnia és betartania.
A prózát és a haikut a lusta embereknek találták ki, amilyen én is vagyok.
🙂
Tudom, hogy ez így nem igaz, de én úgy érzem, könnyebben megtalálom a hangot prózában, mint versben. A haiku? Megtetszett és volt néhány ötletem, amit megvalósítottam, de ennél több egyelőre nem jött elő.
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál!
A pillanat költészete. A haiku több mint versforma: önálló műfaj. Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5-ös sorképletű, szótagszámú verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak.
🙂
Ennek szellemében próbálkoztam én is néhány haikuval.
51 hozzászólás
Kedves Artúr!
Ennél igazán írhatnál hosszabb verset is!
Kata
kedver Artur!
Ez a haikud számomra olyan eredeti, hogy az én gondolataim a Haiku nyomán, mindjárt két irányba szaladtak. Az egyik a természetbe. a másik pedig a nagyvárosok Ghettoiba. Nem tudom te melyik irány szeretted volna meg adni,de ez minkettöben tökéletessen pászol, szerintem. A Ghettokban eltünnak a beszédünk gyönyörű szavai, minden le röviditve, hogy mennél gyosrsabban menjen, olyan SMS stilusban, kinnt pedig mindent eltakar a parlagfű, Most ahogy otthon voltam több felé voltunk, és mindenhol, a faluk szélén, új házak, de a házak között, elött mindenhol parlag fű. Lehet, hogy nem ez volt a te gondolatod, de engem ide vezetett.
üdv Toni
Az első szó, ami eszembe jutott róla: társadalomkritika 🙂 ami a nyelv hanyatlására irányul.
Tetszik!
üdv!
Kedves Kata!
Néha írok is. A haiku kategóriában viszont nem találsz ennél hosszabbat.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szia Toni!
Mindkét irányt tökéletesen megértetted. Nagyon köszönöm értő véleményedet.
Szia chatmami!
🙂
Úúúgy van!
Köszönöm a véleményedet.
Szia!
Zseniális!
Kapásból három szálon indultak el a gondolataim. (Csak győzzem őket összeszedni!:) )
Nagyon gratulálok!
Üdv: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Igazán köszönöm! Ezek szerint sikeres a próbálkozásom. Igyekeztem hű lenni a pillanat költészetéhez, ahol az is fontos, hogy három sorral minél többet mondjunk el.
Szia!
Nagyon találó és milyen jellemző!
Szeretettel: Rozália
Szia Artur!
Szóval haikuzol 🙂 Igazán tetszett, kifejező, jó a természeti képbe oltott analógia is.
aLéb
Szia Artur!
Szeretem a haikukat, de szerintem tudod ezt… 🙂 És ez is határozottan tetszik!!!! És ennyi… 🙂
Üdv: barackvirág
Ez igaz!Én az alkotásra értem.Szavaink mögött sokszor búrján húzódik.
Tetszett!
Kedves Artur!
Nagyon találó a haikud és aktuális. Elgondolkodtató, hogy a súlyos gazok miért vannak? Ki kellene gyomlálni azokat, kíméletlenül! Mert nem indítja meg őket a szóvirágok fájdalmas nyögése. Én benne vagyok! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves alkotótársak!
Köszönöm szépen a hozzászólásokat! Akkor hát, kalandra fel együtt! Ültessünk minél több szóvirágot.
:-)))
Ez kritika lenne ? Van ilyen,hogy kiszárad a rét,sósak a sóvirágok.Most én is lapítok a levelek alatt.
Gratulálok ,negyvennyolc betűvel bíztatsz bennünket.Magam nevében köszönöm.Szeretettel üdv:hova
Kedves Valéria!
Azért nem olyan vészes a helyzet, mint az a haikuban áll, csak eszembe jutott. Láttam már olyan kertet, ahol a virágok miatt nem tudott megnőni a gaz.
Köszönöm a gratulációdat.
🙂
artur most már elég legyen! a végén el fogom veszíteni a kedvenc prózásomat! 😀
Szia Berill!
Csak sikerült kihúznom belőled!:-)))
Köszönöm!
🙂
Jóóó!
Grat!
Ez nagyon találó!…:))))) Gratulálok!
De, ne fejtsd a humoros írásaid sem!…:)))))))
Üdv: Csilla
Kedves artur!
Rövid vers, de rengeteg mindent kifejez.
Nekem tetszik és elégnek találom a három sort.
Üdv.:Tamás
Köszönöm antonius!
Szia sólyomlány!
Jó. Akkor nem fejtem.
Kedves jerry!
Sosem szabad bevallani, hogy elég. 🙂
Ne vedd komolyan, ezt az élet más területeire értettem. Belőlem, tudom, hogy ennyi is elég. Néha sok is. :-)))
Köszönöm.
Ez aztán csattanós!
Gratulálok: Colhicum
Köszönöm!
Annak is szántam.
🙂
ezért kell fészekbe vetni:-)))
Döfi haiku!
Szeretettel
mesako
Köszönöm a jó tanácsot, a véleményedet és a pontot is!
🙂
Egyetlen problémám csak annyi, hogy éppen tavaly romlott el a fészekbevető gépem.
🙂
Kézzel, vagy hagyományos módszerrel pedig eléggé macerás a művelet.
🙂
Kedves Artúr!
Nekem tetszett a haikukod. Én nekem a tarka rétről eszembe jutnak az élet szépségei, az apró örömök. Talán a gaz, az a rengeteg rohanás az életben, mi ezeket eltiporja.
Sára
Szia Sára!
Nagyon jól gondolod, ez a lényeg. Köszönöm!
🙂
Kedves Artur!
Nagyon nehéz haikut írni, nekem még nem sikerült. Tetszik tömörsége, és lényegre törése. Azt hiszem sokféle képen értelmezhetjük versedet, hiszen a tarka rét szimbólum is lehet. Így együtt egy szimbolikus haiku. Gratulálok versedhez
Üdv: István
Köszönöm István!
Igen. A haiku lényegére éreztél rá. Röviden, tömören a legtöbbet elmondani vele, és ha lehet, sokféle jelentést, értelmezést belefogalmazni.
🙂
Üdv, artur!
Jó szót választottál címednek. Műveletlen, bár elültetett növénysorok…
Így lapul le anyanyelvünk szépsége zöldje.
Köszönöm.
Szia Titusz!
Én köszönöm a véleményedet!
🙂
Gratulálok! Képletességében pontos a vers. Haikuban mondasz el egy esszét.
Balázs
Köszönöm Balázs!
Jó tudni, hogy valóban sikerült néhány szóval sokat mondanom.
Szia Artúr!
Azért tarka rét mindig akad itt-ott! Én látom!!!! A szóvirágok pedig gyönyörűek ám! De igazad van! Súlyos a gaz, próbálja mindezeket elnyomni. De elvetemülten hiszem, hogy ez nem sikerül!!! Mert jómagam pofátlanul optimista vagyok! 🙂 Elgondolkodtam, igazad van! De a remény hal meg utoljára!
Üdv: Kankalin
Szia!
Köszönöm a véleményedet!
Magam is optimista ember vagyok. A haiku tartalma igazodik a címhez, ezért tűnik olyan lemondásszerűnek. Viszont én is azon munkálkodom, hogy ne a gaz győzzön.
🙂
Ez minden udvariasság nélkül jeles!
Gratulálok!
István
Igazán örülök és köszönöm!
🙂
Beírhatom az ellenőrzőkönyvembe?
🙂
Kedves Artúr!
Szíven talált a haikud. Csak ennyi. Tetszett.
Ági
nagyon találó! 🙂
Köszönöm!
Egyetlen hibája, hogy cím nélkül nem biztos a telitalálat.
Köszönöm Ágnes!
Nem tudom miért, de neked nem ad közvetlen választ az oldal, hiába jelölöm be. Valami gubanc lehet.
Nagyon jó kis hasonlat haiku formában.Mindig is csodáltan, hogy néhány szó, mindent el tud mondani.
Ha mindent nem is, de néhány fontos gondolatot biztosan.
Köszönöm szépen!
Nem nagyon értem a haikut, már magát a műfajt, nem is szoktam hozzászólást írni.
Úgy tűnik a kivétel erősíti a szabályt. Ahogy elolvastam, már a címét is értettem. 🙂
Nagyon találó, és több igazságot hordoz magában, mint az a pár szó, aminek a tartalma óriási. Nagyon-nagyon jóóó!
Ennek igazán örülök!
Nincs annál rosszabb dolog egy alkotó számára, mint amikor az olvasó nem érti, hogy mit olvasott tőle.
Köszönöm szépen!
Szia Artúr!
Megvallom: már korábban jártam itt… de akkor az idő rövidsége miatt nem tudtam semmit sem írni a vers alá. Mostanában haikukkal próbálkozom… és egyből beugrott ez a munkád.
Jó kompozíció, rafinált szóképpel… a hosszabb munkáid (határozottan csak a versekre utalok – prózában te vagy a mester!) nem tetszettek – kicsit erőltetettnek hatottak (lehet, hogy a rímkényszer miatt). Azonban a haiku az, amit biztosan neked találtak ki… hiszen tekinthetjük akár mini prózának is. 🙂
Még sok ilyet kérek!
Üdv:
nyugati rokonod: Ursus
Szia Medve!
Jaj, de örülök, hogy látlak! A poéták világa egy külön szakma. Nem csodálkozom, ha nem tetszenek neked a hosszabb verseim. Mivel kitűnően műveled a rímfaragást, nem csoda, ha kiszúrod a hibáimat. Valóban van, amikor kényszeresen keresem a rímeket. Néha úgy éreztem, elkaptam az "ívet", de fél év múlva visszatekintve rá magam sem tartom már olyan jónak őket.
Prózát írni könnyebb. Ha van téma, van elég szókincse az alkotónak és ismeri a helyesírási szabályokat, akkor már egészen tűrhető írásokat tud készíteni. Különleges legfeljebb attól lehet, ha saját stílusára rátalál. Egyéni hangon közvetít. Aki viszont verset szeretne írni, annak a fent említett pár dolog mellé rengeteg egyéb szabályt kell tudnia és betartania.
A prózát és a haikut a lusta embereknek találták ki, amilyen én is vagyok.
🙂
Tudom, hogy ez így nem igaz, de én úgy érzem, könnyebben megtalálom a hangot prózában, mint versben. A haiku? Megtetszett és volt néhány ötletem, amit megvalósítottam, de ennél több egyelőre nem jött elő.
Köszönöm szépen, hogy meglátogattál!
Csak barátkozom kedves Artúr ezzel a műfajjal.
Ez azért tetszik, mert pár sorban egy élethelyzetet teremtettél.
Szeretettel: Ica
Szia Ica!
A pillanat költészete. A haiku több mint versforma: önálló műfaj. Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5-ös sorképletű, szótagszámú verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak.
🙂
Ennek szellemében próbálkoztam én is néhány haikuval.
Köszönöm szépen!