Néma varázslat! Vágytam a csendre e balga világban.
Megbabonázva, hiába. Merengek. Koldus az árnyam,
fényt kunyerál eme éji homályban, s reszketek egyre.
Messze a reggel, s elnyűtt, furcsa szemekkel epedve
néznek a csillagok. Ennyi jutott, s míg többnyire várom
őt, árnyékként létezem itt, és nem jön az álom.
Néma varázslat! Gyűlnek a vázlatok, elfogy az ihlet,
s összemosódnak tört soraim, s formálnak egy ívet
egy gyűrött lapon. Érzem a metrum ringva vezetne,
ám mégis becsap, elfogy a kedve, s téves ütemre
bénán táncolnak szavaim, s lásd, vége a dalnak,
és elképzelem, és hallom, hogy alusznak a falvak.
9 hozzászólás
Érzem a lüktetést a soraidban.Grt.Z
Nagyon jó a ritmusa, élveztem olvasni, gratulálok!:)
Tökéletes remekmű:)
Jó játék:) Én mondjuk a tartalomra előbb szoktam felfigyelni, mint a formára, tehát alapból nem zavar az "elegy", ahogy írod, és a képek, amiket használsz, nagyon tetszenek. További jó varázslást!
Remek játék és versgyakorlat!
Gratulálok kedves Tamás!
Üdv.: András
Kedves Tamás!
Nagyon is szépen táncolnak szavaid!
Engedd meg, hogy boldog névnapot kívánjak itt:-))
Kedves Tamás!
Jó kis versgyakorlat ez! Sőt, versnek se kutya! További jó "gyakorlás"-t!:)
Üdv: Borostyán
Szia Tamás!
Rábukkantam erre a versedre.
Néha-néha az alkotás mikéntjéről is szükséges írnia az alkotónak, mondhatnám arról, hogy' születik a költő/író főnix-madara. Úgy tűnik, mintha valóban csak a "zongorista ujjgyakorlata" volna, valójában azonban ez a vers is beillik a többi sorába – mégpedig egyenértékűen.
Remélem, jól vagy. Én annyira unokázom, hogy róla és neki sincs időm verset írni, pedig érzem, hogy ez többet jelentene puszta illendőségnél.Törekszem rá.
Minden jót, további jó alkotást!
Cs.J.
Szia! Igazán remek. Különösen jó, hogy a forma nem sodorta magával a mondanivalót. Több ez, mint egyszerű gyakorlás. Bárcsak én tudnék ilyet! Gratula. Poppy