Vereinsamt
Die Krähen schrein
Und ziehen schwirren Flugs zur Stadt:
Bald wird es schnein —
Wohl dem, der jetzt noch – Heimat hat!
Nun stehst du starr,
Schaust rückwärts ach! wie lange schon!
Was bist Du Narr
Vor Winters in die Welt – entflohn?
Die Welt – ein Tor
Zu tausend Wüsten stumm und kalt!
Wer das verlor,
Was du verlorst, macht nirgends Halt.
Nun stehst du bleich,
Zur Winter – Wanderschaft verflucht,
Dem Rauche gleich,
Der stets nach kältern Himmeln sucht.
Flieg', Vogel, schnarr'
Dein Lied im Wüsten – Vogel -Ton! —
Versteck', du Narr,
Dein blutend Herz in Eis und Hohn!
Die Krähen schrein
Und ziehen schwirren Flugs zur Stadt:
Bald wird es schnein,
Weh dem, der keine Heimat hat.
Friedrich Nietzsche
Elhagyott
Varjak károgva
húznak el a város felett:
az első hóra —
boldog, ki még hazára lelt.
Dermedten állsz,
majd, csak hosszan hátra nézel!
Bolonddá válsz,
világgá menekülsz télen?
Világ – egy ajtó
ezernyi néma pusztához!
Ki eltéved ott
az sohasem ér a célhoz.
Sápadtan állsz,
télben menésre átkozva,
magasba szállsz,
mint füst a hideg kozmoszba.
Repülj madár,
Dalod a pusztán – madár hangban
Rejtsd el, szamár,
Vérző szíved, a jeges gúnyban.
Varjak károgva
Húznak el a város felett:
's az első hóra —
Jaj ann'k, ki hazára nem lelt.
Fordította Mucsi Antal
8 hozzászólás
Szervusz Tóni!
Kifejezetten szeretem Nietzsche verseit, az egyszerű szavakkal operáló fogalmazványai mindig nagy hatással vannak rám.
Látom figyeltél, hogy még az írásjelek is a helyükön legyenek. 🙂 Dicséretes!
A költői szabadságodat kevésbé érzem, mint amit a két nyelv különbségei egyébként támogatnának.
Ezzel együtt szép fordításnak tartom és élveztem olvasni!
Örülök, hogy megosztottad a verset!
Minden jót!
Mákvirág
Napraforgók című, 2012-ben megjelent kötetemben olvasható
ez a fordítás,mely a Bábelben is fent volt, de ott mára valaki törölte.
————————————————-
November 1.
————————————————-
Otthontalanul
( Vereinsamkeit – F. Nietzsche )
Sok varj’ kiált,
Károgva száll, város a cél:
A hó szitál –
Örűl, kit otthon ér a tél!
Múltadban ott
Is sorsod keresztre feszült!
Szegény bolond,
Jön a tél, hová menekülsz?
Fagyott világ,
Bárhova szállsz, mind csupa jég!
Mit veszni látsz,
Az vész, te jót sehol se érsz.
Lefogyva tűrsz,
A tél-vándorút átkozott,
Felszállsz, mint füst,
A lég fent még inkább fagyott.
Madár, zokogd
Dalod, jégmezők énekét! –
Rejtsd el, bolond,
Vérző szived, vár gúny s a jég!
Sok varj’ kiált,
Károgva száll, város a cél:
A hó szitál –
Otthon nélkül nagy kín a tél.
SZBA
Kedves Tóni!
Bizonyára szívedhez közel áll ez a vers, hiszen 2012. április 22-én
egyszer már feltetted ide. A mostani változat nem sokban tér el
a korábbitól.
Holnap, ha élek, felteszem én is ide, hogy az interneten is újra
olvasható legyen.
Sok dudás elfér egy csárdában…
Napvilágos üdvözlettel Attila
Kedves Mákvirág!
Pontosan azéert szeretem én is, rövid, diekt szókimondó. Az én fordításaim is ilyenek, lehene mondani, inkább "hűfordítás" mint "műforditás" a német kemény szavakat nem akarom az finom Magyar szavakkal "megpuhítani". Van aki szereti, van aki nem. Csak szórakozásból fordítok, semmi céllal. Az egyik legkedvesebb fordításom tőle, egy rövid szókimondó, talán a legszókimondobb verse. Köszönom, hogy olvastál és üdv Tóni
Kedves Attila!
Csak tedd fel nyugodtan, hisz mi nem egy ligában játszunk. Sok Nietzsche vers áll hozzám közel, sokat le is fordítottam, talán azért is, mert sok évet itt élt nem messze tőlem, Baselban. Holnap felteszem a legszókimondóbb versét.
Köszönöm, hogy írtál és üdv Tóni
Kedves Tóni!
A Bábelre mint alant látod 2011-ben tettem fel ezt a fordítást.
Szalki Bernáth Attila
Bábelben 2011.jan.14.
Mára eltűnt onnan…
Viszont azért nem teszem itt fel újra, mert 2013. jan. 23-án
már itt feltettem Otthontalanul címmel, amit ma Nietzsche:
Vereinsamt címre módosítottam.
Megértésedet köszönve napvilágos üdvözlettel Attila
Kedves Tóni!
Azóta én is föltettem a magam verzióját. Én a Hazátlan címet adtam neki, és nagyon is érzem, miért kedvenc versed, fordításod. Mert kicsit te is ilyen hazátlannak érzed magad. Igen, a varjak télen a városba repülnek, ott találnak eleséget, fedelet maguknak. A városi házak nyújtotta fedezékek jelentik számukra a "hazát". Otthonod Svájcban is van, bizonyára kényelmes, meghitt, barátságos, de az nem azonos a hazával. "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…"
Örülök, hogy hoztad ezt a verset, a fordításodat, a hontalanság fájó érzésének őszinte, költői megvallását, legyen az bármilyen nemzetiséghez kötődő. Valamennyien otthonra, hazára vágyóak vagyunk ezen a földön…
Üdv: Dávid
Kedves Dávid!
"A fején találtad a szöget!"… mint a közmondás is mondja, igazad van, itt jó is, kényelmes is, barátságos is. DE mégsem otthon. De hat az az otthon, amejyet én majd ötven éve otthagytam, az már régen ott sem létezik, és ha már máshol kell élnem, akkor itt élek legszívesebben.
Kösazönjöm, hogy írtál és
üdv Tóni