Nyújtsd a kezed

Újra éled a hajnali moraj,
szomorú reggelen álmos sóhaj,
a vágyakkal dúsított félhomály,
epedő szívemnek újabb aszály.

Fáj a szerelem, hiányod kínoz,
kérlek csalódást többé ne okozz,
nyújtsd a kezed, már eleget vártunk,
együtt építsük tovább az álmunk.

Nevessen a Nap, amikor ránk néz,
tudom a mosolyt őrizni nehéz,
simogasson mindig puha kezed,
értem dobogjon szerető szíved!