Láttam a városom ébredő reggelét,
Mikor előbújt a nap első sugara.
Láttam hajnalban ébredő embereket,
Kik sietve mentek dolgozni a gyárba.
Láttam megfáradt, ügyes, dolgos kezeket,
Kik ütötték az izzó vasat, dalolva.
Láttam asszonyokat dagasztani kenyeret,
Frissen sült legyen már hajnal öt órára.
Láttam mosolygó arcokat, az életet,
Mikor édes volt a fiatalok csókja.
Láttam szegényt ki biztos létet teremtett,
Gazdaggá ért, szorgos két keze munkája.
Láttam gyermeket, aki felcseperedett,
Gondtalan jövővel megajándékozva.
Láttam én megöregedett embereket,
Kiknek baját a családja orvosolta.
Most nem látok, csak nagy keserűséget,
Reménytelenséget, kiknek fásult az arca.
Vagy szemem is megfáradt mára?
Ebadta.
Vagy ilyen volt mégis az óhaza?
6 hozzászólás
Kedves Éva!
Ahogy változnak az idők, úgy változunk mi is. Az tölt el szomorúsággal, hogy nem tudjuk hová, merre megyünk. Ősi szokások feledésben…az új reménytelennek látszik.
Gratulálok versedhez, melyben szépen összefoglaltad a rég látott élményeket.
Szeretettel: Ica
Örömmel vettem látogatásod! Éva
Kedves Éva!
De jó a mondanivalód! A múlt szembeállítása a jelennel. Valóban, régen volt élet ebben az országban, ha mosolyt adtál, mosollyal válaszoltak rá, most egyre kevésbé tapasztalom ugyanezt. Az emberek belefásultak a saját világukba, a nyomorukba, a folyamatos, megélhetésért küzdésbe. Nincs pihenés, nem lehet, mert mindig küzdeni kell valamiért. És erről úgy gondolom, hogy mi is tehetünk. Az anyagi javakat tartjuk szem előtt ahelyett, hogy egy kicsit magunkba néznénk, na és másokkal is törődnénk.
Nagyon tetszett a versed, érdekes volt a szerkezete is. Üdvözlettel: Szilvi
Kedves Éva!
Nagyon jól foglaltad össze a múltat a jelnnel. Sajnos, nagyon is igaz, amit leírtál. Mostanában algig kad ember, aki törődne másokkal. Te nem tartozol azok közé, meleg szíved van, a szeretet vezérli. Sokaknak adsz vigaszt.
Jó, hogy ezt a versed is megtaláltam.
Ez is ötös, de már csak gondolatban osztogatom!
Szeretettel: Kata
Kedves Évike!
Gratulálok az igaz, valós gondolataidhoz!…
Sajnos ma már nagyon időszerű ez az írás…
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Angyalka, Kata és Lyza! bocsánat, hogy most reagálok, de elfoglaltságom végett nem tudtam jönni. Köszönöm a véleményeket, nagyon boldoggá tett. Látom Ti is úgy látjátok mint én. Szeretettel Éva