2025. április 22., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szonett

    Ős(z) szonett

    Horák Andrea KankalinBy 45 hozzászólásUpdated:2225 megtekintés

    Bolyong az őszi szél a kertek alján,
    nyomába rőt levél lohol borúsan;
    fakóra vált a napnyaláb, ha túlnan
    egy hűs futamra már elúszik, csalfán.

    A fák is úgy hajolnak, hogy megérzik,
    életük halálba tart, de lesz Tavasz,
    mi újra várt csodát csal, derűt fakaszt,
    mikor sziromra száll a kedv zenéin.

    A Sors ilyen; úgy vesz el és ad nekünk
    világnyi pusztulásra puszta létet,
    hogy megannyi árnya néha fényre küld,

    tüdőt szorít, de újra szít a lélek,
    és csak élni kell, csak győzni ott belül,
    hol őszbe tűnsz, s talán tavaszba tévedsz.


    Kép: The tree of life [Az élet fája (Pinterest)].

    Share.

    45 hozzászólás

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Kata! 🙂
        Én már csak így eztán, és nem másképpen, mert minden főhajtásom a szonetteké. 🙂
        Talán egyszer írok igazi hibátlant is, de akkor szerintem nem leszek magamnál. Amit alkotok, abban benne van a szonettek kívánalma, a lelkem is, viszont néha kankalinosan felrúgom a szabályokat. Csak picinykét, tényleg. 🙂
        Nagyon köszönöm, hogy itt jártál. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Ági! 🙂
        Én is értem, amit mondtál. Ez olyan szonett, amit mindenki azonnal megért. Igyekeztem úgy fogalmazni, hogy ne kelljen a sorok közt kutatni senkinek, hanem rögtön érthető legyen a tartalom.
        A "kankalinost" valóban úgy veszem, ahogy szántad.
        Nem könnyű megírni egy ilyent, de igyekszem, fogok még…
        Szerintem a versek csúcsa a szonett. Amikor írni kezdtem, még nem tudtam, de azóta eltelt néhány év, ami megérlelt engem is.
        Aki ír, annak talán helye van az irodalomban valahol.
        Örülök, hogy írtál hozzám, mert wrősíteaz.
        Szeretettel: Kankalin

    15. Szalki Bernáth Attila on

      Kedves Kankalin!
      "Külön világot alkotok magam…" ha nem tévedek József Attila
      szonettkoszorújából idéztem. Szégyellem, hogy itt a Napvilágon is
      beszűkültem, s jobbára csak a műfordításokra figyelek. Elolvastam
      több szonetted is, csak gratulálni tudok.Azt hiszem nagyon nehéz
      ma már – ekkora világ- és magyar irodalmi örökség súlya, áldása
      alatt – költőnek lenni. Te mégis vállalod ezt a gyötrelmes, de
      egyúttal gyönyörű utat. Jól teszed! Szívből kívánok ebbéli munkál-
      kodásodhoz is minden lehetséges jót.
      Ezúton is boldog új esztendőt kíván szeretettel Attila bá'

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Attila bá'! 🙂
        Nem tévedtél. "A kozmosz éneke" József Attila tollából gyönyörű szonettkoszorú. Ne szégyelld, hogy azzal foglalkozol mélyebben, ami téged is előbbre visz a költészetben, hogy abban ásol mélyebbre.
        Örülök, hogy tetszettek a szonettek. Talán száz körüli írásom van itt, abból kb. negyven szonett, legalábbis annak szántam. Nem titkolt szándákom, hogy a következő évben próbálok összehozni egy köttrevalót, de még sokat kell dolgoznom ezen, mivel a nyegyvenből talán jó esetben tíz az, amit valójában szonettnek merek nevezni. A többitől Petrarca és Shakespeare valószínűleg forog a sírjában.
        Az út valóban gyönyörű, nem is hittem, hogy ennyire élvezetes lehet.
        Amit itt írtál, az engem előbbre visz. Köszönöm szépen az útmutatást! 🙂
        Békés, boldog új esztendőt kívánok én is!
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Attila bá'! 🙂
        Nem tévedtél. "A kozmosz éneke" József Attila tollából gyönyörű szonettkoszorú. Ne szégyelld, hogy azzal foglalkozol leginkább, ami téged is előbbre visz a költészetben, hogy abban ásol mélyebbre.
        Örülök, hogy tetszettek a szonettek. Talán száz körüli írásom van itt, abból kb. negyven szonett, legalábbis annak szántam. Nem titkolt szándákom, hogy a következő évben próbálok összehozni egy kötetrevalót, de még sokat kell dolgoznom ezen, mivel a negyvenből talán jó esetben tíz az, amit valójában szonettnek merek nevezni. A többitől Petrarca és Shakespeare valószínűleg forog a sírjában.
        Az út valóban gyönyörű, nem is hittem egykor, hogy ennyire élvezetes lehet.
        Amit itt írtál, az engem előbbre juttat. Köszönöm szépen az útmutatást! 🙂
        Békés, boldog új esztendőt kívánok én is!
        Szeretettel: Kankalin

    16. Valerie on

      Szia, ma újfent! 🙂

      Annyira ismerhetem már a költészetedet, hogy bátran leírjam, az évszakváltások a kedvenc témáid közé tartoznak, mikkel az érzésváltásaidat érzékelteted, s a konkrét tartalmat úgy bújtatod meg benne, ahogyan csak lehetséges. 🙂 Néha azt érzem, újra előbukkannak korábbi gondolatok, mik foglalkoztatnak, mik a felszínre kívánkoznak száz alakban is. Egy bővített sor, "A Sors ilyen; úgy vesz el és ad nekünk világnyi pusztulásra puszta létet,…" kemény igazságot hordoz, nekem annyit tesz, parányi létem az örök körforgásban múló pillanat mindössze.
      Az, hogy csodásan megírt, felesleges leírnom, megtették előttem sokan.
      Örülök, ha tanulni betérhetek hozzád!

      Szeretettel: Val'

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Val! 🙂
        Úgy látom, ma kankalinvirágos vasárnapot tartottál, ez jólesett. 🙂
        Azt hiszem, lebuktam az évszakok miatt, majd adok én nekik! 🙂
        Amikor elkezdek egy új szonettet, gyakran észreveszem, hogy a saját, már régebben megírt gondolataim köszönnek vissza, tehát önmagamtól lopkodok. :))) Amikor szembesülök ezzel, javítani szoktam, de nem mindig teszem ezt. Valóban vannak visszatérő motívumaim, sokkal több, mint ami valójában olvasható, hiszen az előbb említettem, hogy el szoktam rejteni, mással helyettesíteni. Igazából ez nem jó, mert árt a mélységnek, de szégyellem azt, hogy elakadtam valahol. Az örök körforgás mindig foglalkoztatott, mint ahogy az az "ördögi kör" is, amibe kerültem, s még mindig benne vagyok. Talán az évszakok váltása majd kilendít, taszít rajtam jó nagyot. 🙂
        Köszönöm, hogy itt voltál. 🙂
        Szeretettel: Kankalin

      • Horák Andrea Kankalin on

        Szia Á.E.! 🙂

        Még jó, hogy előszedtem ezt a szonettet, mert nem vettem észre, hogy írtál ide. Bosszankodok, mert nem szokásom válasz nélkül hagyni a hozzá(m)szólásokat.
        Elnézést kérek a késői válaszért.
        Egy év késéssel, de köszönöm szépen az átélést és kedves szavaidat. 🙂

        Szeretettel: Kankalin

    Leave A Reply