Virrad az ősi ösztön;
a szem héja, mint pihent mag,
kipattan, s rajta az élet
rögvest kiutat kutat.
Mihez fogjon a lélek?
Lüktető, kevély akarat,
törékeny burokba zárva
– örök halandó marad.
Vigyázó lépte surran,
járása tolvajlás, szökés.
Gyáva kezében a sorsa
puszta lényegöldösés.
Forró nap alatt járó
görnyedt, megfáradt utazó.
A fájdalom vadul kiált,
és mégis… néma a szó.
Ez hát az ősi ösztön
– halálnak nekifeszülő,
legyőzhetetlen, emberi,
világhódító erő.
Ám mire való mindez,
ha csak halálra született?
Elméje éle sebzi őt,
hogy kínozza – elveszett.
Napnak fordítja arcát,
s két földhöz kötözött karja
megragadná, ha elérné,
fénylő testébe marva.
Magasan szállna ő is,
ott, hol álmai repülnek,
vágyai, mik a valóság
korlátjának feszülnek.
Éber az ősi ösztön;
fürkész és vigyáz, meglapul.
Óvatos halandó reflex;
élni vágyik makacsul.
Egyet akar – holnapot.
Világra jött, s hogy itt ragadt,
holtáig tanulja harcát
kinn, a forró nap alatt.
Felhők után sír némán,
sós könnye száraz porba hull.
El páráll, akár a lélek,
hiába küzd makacsul.
Tudja jól, mi végbe tart.
S mert mindaz, minek vége lesz,
az oly rövid, az oly kevés…
szinte nem is létezett.
Él hát az ősi ösztön,
s a szem héja nem nehezül.
Nyitva áll, s rajta az élet
gyors lábakon menekül.
Érzi már, merre törjön,
a lélek, ama lüktető,
e törékeny burokba zárt,
világhódító erő.
Előre mindig újra,
a holnapot kutatva fel.
Mint kit az „elmúlás,” a „volt,”
a „Tegnap” nem érdekel.
Egyet akar – élni csak.
Világra jött, s hogy itt van még,
holtáig tanulja harcát,
mindig az új holnapért.
16 hozzászólás
Kedves László!
Nagyszerű elmélkedés, köszönöm szépen.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Én köszönöm! Nagyon gyors voltál. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Szerintem ösztönösen reagáltam.
🙂
Kedves Szabolcs!
Értettem. Ez jó volt. Köszönöm! 🙂
Eszméletlenül jó! A mondanivaló oly tiszta, mint a nap: az élő élni akar csak ez érdekli. Holtig tanulja harcát, ahogy írod! Tökre így van, az életösztön csodálatos valami, aki átélt már olyan perceket, amikor tényleg közel állt a halálhoz, – az tudja! Remek a verselés is, a ritmus viszi a verset! Üdvözöllek Sas, klassz volt!
Kedves Bödön!
Leírt szavaidból tisztán érezni a pozitív energiákat; egészen feltöltöttél. Köszönöm!
Örülök, hogy tetszésedre volt a vers.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Ez igen kedves Laca !
Mélyről jött, úgy látom.
Gondolatisága és annak tisztasága nagyszerű
Felemelő érzés volt olvasni, köszönöm Neked.
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Örülök, hogy neked is tetszett. Féltem kicsit a terjedelme miatt, de úgy tűnik, nem gond.
Örülök, hogy a gondolatisága elér az olvasóhoz, s élményt tud közvetíteni.
Nagyon örülök, hogy itt jártál. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Ősi ösztönről az elmélkedésről remekül sikeres. Annyit elmondani egy témáról nem kellemetlen, nekem legalább is előnyösnek látszik, hiszen alaposan körüljártad.
Nagyon jó formát adtál az ősi hetes-nyolcas formával, jól kihozza a mondanivalót.
Nem szerettem volna azzal hosszítani mondanivalómat, hogy melyik mondataid tetszettek legjobban,
hiszen az egész, úgy ahogy van, nagyon tetszett!
Minden tekintetben kiváló versedet érdeklődve és szeretettel olvastam: Kata
Nagy vers! Remek gondolatokkal kedves Laca!
Köszönöm, hogy olvashattam: Ica
Szia!
Lendületes és kutyavéres! 🙂 Épp ezért tecc! 😀
Kedves Kata, Ilona és Cyankalla!
Nagyon köszönöm figyelmeteket, olvasásotokat, s a kedves észrevételeiteket. Örülök, hogy nálam jártatok, s hogy tetszett is, amit láttatok.
Szeretettel: Laca 🙂
Laca, szépen vittél végig, bár ránézésre a terjedelme majdnem elriasztott :-). Bennem az maradt meg a tartalom kifejtésén túl, hogy a versben milyen szépen tetten érhető, a gondolatok csillapulása, megfutása, hogyan hoz ez egyfajta hullámzást. A vers szerkezetében több ösztönösséget éreztem mint tudatosságot, de talán emiatt is erősebben hatott bennem a címre való megfelelése.
aLéb
Kedves aLéb!
Örülök, hogy itt jártál, s hogy végül is nem riasztott el a vers terjedelme. 🙂
Bizonyára igazad lehet, hiszen ösztönlény vagyok; valószínű, hogy több az ösztönösség a versben, mint a tudatosság. De ez általában a legtöbb írásomra is ugyanúgy igaz.
Köszönöm véleményedet, örülök, hogy tetszett a vers.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Kedves Költő!
Ez odavágott, mint a dinamit, huuuu, jó, így reggel én is tartottam a hossza miatt a sajat magam befogadási képességeitől, de világos volt teljesen még nekem is, 😌💕Bödönnel egyet értve.
Világra jött, s hogy itt van még,
holtáig tanulja harcát,
mindig az új holnapért.
Szeretettel: Edit
Kedves költőnő!
Nagyon köszönöm kedves szavaidat, s örülök, hogy a hossza végül nem befolyásolta az olvasást. Úgy tűnik, ez a vers is olyan, mint a hajdani chokito-szelet (ha emlékszel még a reklámjára), amely ránézésre ronda volt, de elfogyasztva megváltozott róla az ember véleménye. 🙂
Örülök, hogy itt jártál, s köszönöm megtisztelő figyelmedet és türelmedet.
Szeretettel: Laca 🙂