Vörös ajkú hajnal érinti
a Duna hullámzó vizét,
tánccal suhanó szélben
pörög a parti homok
kockakövek között
szerteszét,
S narancsszínbe boruló
házfalak repedéseibe
kacag bele a nap, míg
halkan súgja titkát
hajléktalannak az
út szélén.
Szikár Hősök lába alatt
megbújik az árnyék,
míg teret hódít a fény
s sikátorok közt friss kenyér
Üti a munkás a tenyerét,
pesti lét
moraja terjed a Köröndön,
sápadt város köszönt
Forró betondombon,
Ébredj Pest, ébren álmodj,
ne feledd szívdobogásod
mennyit ér.
Pest, ébredj!
By Hayal
4 hozzászólás
Igazán szép vers Hayal. Gratulálok.
Talán a sikátorok elé nem tennék még egy s-t, ha olvasom így nagyon egybefolyik, de nem ez a lényeg. A vers lelke ami gyönyörű.
Szeretettel: Delory
Kedves Delory, nagyon köszönöm, hogy olvastál és írtál! Örülök, hogy tetszett a versem!
H.
Kedves Hayal!
Nekem is tetszett a versed, szinte láttam a hajnali Budapestet, az érintett városrészeket, utcákat, ahogy megcsillan a házak tetején a Nap fénye. Gratulálok! Üdv. Szilvi
Kedves Angyalka, nagyon köszönöm hogy írtál, örülök, hogy tetszett a versem!
H.