Rejtettelek
Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis billenését
is őrzöm már szivemben,
s bordáid szép ivét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélekző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.
***
1942. február 20.
Radnóti Miklós: 1909 – 1944
Ich habe dich versteckt
Ich habe dich lang versteckt,
als langsam reifende Frucht
der Zweig versteckt mit Blättern,
draussen an Winterfenster
die Blumen sich ändern,
blühst jetzt in mein Gehirn auf.
Und ich weiss, was bedeutet
wenn die Hand über Haar schwebt,
die Neigung deines Knöchels
hütend in meinem Herz bebt,
und der Neigung der Rippen
bewundere es so kühl,
als hätte’ sich ausgeruht, ist,
dass schönste Atmungsgefühl.
Doch in meinen Träumen,
ich habe oft hundert Arme
und als der traumhafte Gott
‘d drück dich mit hundert Armen
20. Februar 194
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
“És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban.”
Szomorú, szép sorok.
Tetszéssel jártam nálad.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönm a kátogatásodat…üdv Tóni…