Hová repült a tarka délibáb?
Hová repült a régi-régi nyár?
Talán a vég közelg idább-idább,
S az én időm lejár.
Papír-hajóm gyöngyöző kis éren,
sárkányomat miért nincs, ki nézze meg?
Elszállt emez, s azt már nem kísérem,
Pillámon könny remeg.
Ki köt velem újra gyermek láncot?
Fülembe — hajh — tündérmesét ki mond?
Arcom redős, mélyülnek a ráncok,
S ekével szánt a gond…
A kert ölén, a fű eltakarta,
S alig látszik a csacska ér-szalag,
Virágok közt a kisfiam a tarka
Lepkék után szalad.