Eltelt fél év, gyorsan eltelt,
Az érzés erős, mit se felejt.
Hol két ember állt kézenfogva,
Most csak egy, s az lenn a porba,
Párja köddé vált az éjszakába,
S a remény halt meg utoljára.
Nekem nagyon tetszik amit írtál,olyan fájdalmas és szép! Hát az élet tényleg ismétlődés! Inkább csak arra lennék kiváncsi milyen sorrendben történnek ezek?? Ha én most a "bánat"-nál tartok akkor mi jön?
Egy bizonyos életfelfogás szerint az élet a halál pillanatában nem hordoz értéket. Mintha matematika lenne. Egy rossz érzést, ami negatív dolog, mindig követi valami pozitív dolog is és a kettő kiüti egymást.
"Hol két ember állt kézenfogva,
Most csak egy, s az lenn a porba,"
ez a két sora tetszik.
"a remény halt meg utoljára. "- ez viszont tényleg egy szószerinti közhely, amit annyian halottunk, láttunk már pont ugyanilyen formában.
5 hozzászólás
Közhely.
Az élet folyamatos ismétlésekből épül fel. Ismétlődik a boldogság, a bánat, a szerelem. Csak minden ismétlés más és más.
Nekem nagyon tetszik amit írtál,olyan fájdalmas és szép! Hát az élet tényleg ismétlődés! Inkább csak arra lennék kiváncsi milyen sorrendben történnek ezek?? Ha én most a "bánat"-nál tartok akkor mi jön?
Egy bizonyos életfelfogás szerint az élet a halál pillanatában nem hordoz értéket. Mintha matematika lenne. Egy rossz érzést, ami negatív dolog, mindig követi valami pozitív dolog is és a kettő kiüti egymást.
"Hol két ember állt kézenfogva,
Most csak egy, s az lenn a porba,"
ez a két sora tetszik.
"a remény halt meg utoljára. "- ez viszont tényleg egy szószerinti közhely, amit annyian halottunk, láttunk már pont ugyanilyen formában.