Ha látom a napfényben tündöklő tájat,
zöldülő mezőket, a virágzó fákat,
a nyomasztó gondot mindjárt elfeledem.
Hiszem, hogy boldogság lesz már a Földön,
hiszek abban: hogy a Sötétség eloszlik,
s szívemben a Fény is kivirágzik.
Tudom, és hiszek is mindig a jövőben,
de ha gát takarja az utat előlem,
sírva fakadok, és kétségek gyötörnek.
Olykor nehéz lépések állnak előttem,
a hitem a boldogságtól úgy elröppen,
mint költöző madárraj, mikor útra kel.
Ha borús idő után kisüt a Nap,
mindjárt másként látom a gondokat;
sokszor elfeledem a rossz napokat,
és szőni kezdem a szép álmaimat,
még a Sötétség szele is megfordul,
és szívemben a reménység kigyúl.
Örömünnepet kongnak a harangok,
a város utcáin a fények kigyúlnak,
gyertyáktól fénylenek az ablakok,
az emberek ünneplő ruhát öltenek.
Sötétségtől többé félnem már nem kell,
a válságos idő elvonult felettem.
16 hozzászólás
Kedves Kata!
LÁtod Kata ez az igazi beálitottság. Ha mi nem remélünk magunknak, akkor hiába remélnek a többiek minekünk. Egész életünkben reméltünk, egy nyugod valamennyire megörzött és funkcionáló egésséget. Ide értünk, és most remélünk tovább. Mire? Hírnévre, nagy vagyonra, nagy nyereményre a lotton? Nem. Charlotte Bronte leirta szépen mi az:
"Akármilyen öregek, csúnyák, megbántottak, elhagyatottak és csüggedtek vagyunk is, amíg szívünkben ki nem alszik az élet parányi szikrája, addig, e kihunyó kis parázs mellett, ott didereg éhesen, kísértetiesen a sóvárgás, elismerés és szeretet után."
Ez az amire remélünk, hogy elismerjék, hogy nem hiába éltünk, és ami még fontossab, hogy szeressen valaki. És ha néha az nem is a szó szoros értelméban történnik meg, de egy barátságos szó, egy két jó érzéssel leírt szó, számunkra az mind szeretetet jelent,
és még ezt megkapjuk, érdemes élni.
üdv Toni
Kedves Toni!
Köszönöm, hogy meglátotattál és a szép idézetet is Charlotte Bronte-tól. Én is olvastam, és szerettem a könyveit.
Nagyon egyetértek Veled. A barátság, egymás megbecsülése nagyon fontos az ember számára. Barátok, kedves emberek nélkül sivár lenne az életünk.
Üdvözöllek: Kata
Mi az, hogy visszatért?! Ne engedd elkódorogni! Szöges nyakörvet rá és hosszú pórázt. Ha látod, hogy távolodik, „lábhoz” vezényszó után, határozottan (de nem durván) berántasz neki. 🙂
Tetszett a versed, gratulálok kedves Kata.
Üdv. a.
Kedves Antonius!
Nem kért engedélyt a távozásra. S egyébként nem tudom, hogy érti-e a kutyusok vezényszavait, meg én se nagyon értek hozzá, mivel macskákkal vettem magam körül – kis lakásunkra tekintettel.
Közönöm, hogy nálam jártál és a kedves szavaidat.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
A remény hagyja el az embert utoljára!Míg élsz remélj!:-) Fontos!
Szeretettel:Marietta
Ui:Volt időm a könyvedet elolvasni, erről privát levélben többet.Mindenesetre gaatulálok szívből!!Toninak pedig már Svájcban van a könyve!Irigylem , mert személyes találkozó keretében adja át a lányom:-))
Kedves Marietta!
Tudom, és értem az intelmedet. Azért én sohasem leszek – talán – teljesen reménytlen. De így jött ki a versben.
Azt ittem, hogy Toni itthon járt, s itt vette át. Köszönöm, hogy vállaltátok a fuvarozást. A lányodat én is irigylem, hogy Svájcban járhat. Én is szívesen mennék oda.
Irj, mindig szeretettel hallok Rólad!
Szia!
Kedves Kata!
Én szeretem azokat a verseket, melyekben életkedv és pozitív gondolatok vannak. Reményteli alkotásodhoz gratulálok! 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Valóban, én magam is a pozitív gondolkodás híve vagyok. Azért ez nem jelenti, hogy ne lennének rémísztő gondolataim és verseim is, s nem tudom, honnan jönnek elő.
Köszönöm a kedves szavaidat.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Nagyon szép verset írtál a reményről és a világba vetett pozitív hitedről.
Örülök, hogy így látod a dolgokat és reménnyel töltöd el olvasóid is!
Gratulálok szeretettel: sólyomlány
Kedves Kata!
A megélt dolgokat foglaltad versbe úgy gondolom.Az érzések az idővel nem távolodnak el.Talán így a jó.
Szép versedhez gratulálok.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Valika!
Én általában a derűlátók közé sorolom magam. Persze, velem is történnek lehangoló esetek, amikor kicsit szomorkodom, de igyekszem belőlük minél előbb kilábalni. Köszönöm a szép szavakat.
Szeretettel: Kata
"mint költöző madárraj, mikor útra kel." – Ez a hasonlat tetszett a legjobban. Üdvözlettel: Á.E.
Kedves Emil!
Valóban, nekem is tetszett ez a mondat. Időnként eszünkbe jutnak ilyen gondolatok, sajnos, nem vagyok igazi jó versíró, csak próbálkozom.
Köszönöm a látogatást.
Üdvözlettel: Kata
Szép. reményteljes verset írtál kedves Kata.
Gratulálok hozzá: Colhicum
Kedves C!
Köszönöm a szép szavakat és a gratulációt!
Üdv. Kata
Kedves Kata!
A remény áthatja az egész versedet. Nagyon tetszik.
Szeretettel: Eszti