Riadva, magamba-merülten járok,
talpam a talajra lebegve ér.
Csendeket kioltó élet-szilánkok
ködös füst-illatát hordja a szél.
Hajamba borzol egy sóhaj a mélyből,
neszeket, árnyékot törölve, bár
félelem borzongat, ernyedek végül…
Bölcs nyugalommal sodor az ár.
Éjeket, fényeket feledtet bennem,
rengetőn részegít józan dala,
csillagok súgnak, így röptetik kedvem:
vakító vulkánnal lélek-csata.
Éjjelek melegén fájdalmak tűnnek,
reménnyel éledve magány szalad.
Hold fénye csókol az arcomra könnyet,
de nem fáj az élet, s a lélek szabad.
42 hozzászólás
A versben érzések vihara készül, még ha fojtva is. Kicsit ki a világból, kicsit vissza a földre, aztán újra sodródás, kis hajborzoló sóhaj, és kellemes elengedése az énnek… és aztán újra, le és fel, előre és vissza, fájdalom és felszabadultság kettőssége. A konklúzió nagy sóhaj, szilárd a "de" után a záró sor szabadsága,,, mégsem érzem a harc végét, bár a csata eldőlni látszik.
Szépen vezetett a vers, az öröm léptei és a vívódás visszarántásai remek lüktetést adnak, aztán belesodródunk, nyílik a világ, játékossá válnak a sorok, a gondolatok.
Fegyelmezett a vers formája, ritmusa szépen lép, segíti a vers tartalmát, hangulatát átjönni az olvasóra. Mit mondhatnék, jó a történet, jó a megoldás, a címmel nem annyira értek egyet, talán ez okozza bennem a határozatlanságot.
Jól esett a vers, örömmel olvastam.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Amikor ezeket az érzéseket leírtam, egyáltalán nem gondolkodtam, egyszerűen kibukott belőlem, nem véletlenül: valami erre késztetett.
Teljes mélységéig megértetted, ennek örülök! 🙂
Bevallom, utólag durvának tűnt a cím számomra is, de nem változtatok rajta, mert a "riadva" és a "lélek szabad" közti részben fokozatosan próbálok eljutni a zaklatottságtól a nyugalom felé némi vívódással. Talán a végére … kellett volna. De nem teszek, mert a lélek szabad, és kész! 🙂 Ez a vers számomra maga a megnyugvás. Ettől riadtam meg. 🙂
Jól esett, hogy jól esett! 🙂 Én is örömmel olvastam amit írtál! Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Élvezettel olvastam el ezt a versedet. Úgy szoktam olvasni, mintha nekem kellene valahol előadnom. Nos, remekül sikerült, mert nagyon jó a ritmusa, az ab-ab rímképlette, jól lehet hangsúlyozni. Te is azok közé tartozol, akik remekül haladnak, s igazán egyre jobb versekkel ajándékozzák meg olvasóikat.
Örülök, hogy ma találkoztam ezzel a költemnnyel.
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Köszönöm, kedves tőled, hogy ezt írtad! Örülök, hogy tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Minden elfogultság nélkül írom, hogy ez az egyik legszebb versed. Léleksimi ide, vagy oda én így érzem. Úgy hogy nagy gratula! Hajrá!!
Barátsággal panka!
Szia Panka! 🙂
Szerintem talán tényleg a legszebb. Esetleg azért, mert igen gyorsan jött ki belőlem amolyan "szívem a számon" stílusban, de ez igazán "kankalinos".
Örülök, hogy tetszett, a léleksimit meg köszi, mert öt óra (most tényleg kemény) éneklés után vagyok jelen, nagy szükségem van rá! 🙂
Köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Szép dallamos, ritmikus vers, csupa zeneiség, az első és utolsó versszak nekem a legjobb.
Szia Irén! 🙂
Köszönöm, ezért érdemes volt éjnek évadján letelepednem a géphez! Örülök, hogy tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ne tessék mondani "ötperces" ? Ez a vicc része volt! Szóval Kankalin! Meghajtom fejem, ez költészet, szeretem olvasni verseidet! Gratulálok szívből!
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta! 🙂
Egy frászt vagyok költő! 🙂 Inkább léleknek vallom magam, de az mély. 🙂
Szeretem ezt a verset. Riadva kezdődött, szabad lélekkel zárult. A kettő között kb. 5 perc telt el, bár aznap órák óta robbanásra készült bennem valami. 🙂
Köszönöm, örülök, hogy tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Húúúúúúúú, talán ez az! Mit talán?… igeeeeeeeen! Nem papolok, dobom a csillagokat. Talán (és itt helye van ) a Hold fénye mellett, ezek is Rád ragyognak majd! 🙂
Szeretettel: pipacs 🙂
Szia Pipacs! 🙂
Húúúúúúúú, ez nagyon jól esett a holdfény mellett! 🙂
Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kanklain
Kedves Kankalin!
Nagyon szép, amint versed borongós hangulatát
a remény váltja fel.
Gratulálok, Judit
Szia Judit! 🙂
Nem is borongóóóóós! 🙂 Csak a cím. Némi önsanyargatással a végére teljesen pozitív lett! 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál, örülök, hogy tetszett!
Szeretettel: Kankalin
A szabad lélek az örök MEGVÁLTÁS! arra mindig szükség van,Ezért remek a versed is,Grt.Z
Szia Z! 🙂
Bizony a szabad lélek sok csuda-csodára képes! 🙂
Örülök, hogy benéztél kis kuckómba, örülök, hogy tetszett is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
egyszerre érezni az elégedett otthon-meleget a vággyal
nagyszerű vers
gratulálok
Szia András! 🙂
Örülök, hogy ezt érezted belőle! Jó neked! Bennem hatalmas a káosz, de a vers az egyik kedvencem, még akkor is, ha vannak benne hibák. Tudom is hol, de eszemben sincs javítani, mert nem szabad. 🙂 Ennek így kell maradnia!
Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Csodálatosan szép verset írtál! A lélek sohajtása, harca, megnyugvása, zenéje,………..minden benne van.
Szeretettel:Margó
Szia Margó! 🙂
Azt hiszem, csak én tudhatom, hogy ebben a versben nincs benne minden, talán majd a következőben. 🙂
A lényegét kiválóan érzékelted.
Köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Lélekből írtad, mert a te versed zenél.
Gratulálok, sok szépséget sugárzol ki!
Alberth
Szia Alberth! 🙂
Köszönöm a véleményt rólam, igazán megtisztelő! Igyekszem. 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers! Lassan eljutok oda, hogy a verseim jobban zenélnek, mint én magam. Elértem oda, hogy több örömet lelek az írásban, mint az éneklésben. Ez nagy szó, mert az utóbbi hosszú idők óta lételemem. 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Van még valami, amit ezidáig nem írtak le előttem mások, – mint hozzászólást?
Szóval ez a kis remekmű amolyan ötperces? Lehet. A remekművek már csak ilyenek. Szívből, lélekből áradók, mint a tenger, magukkal sodorva mindent és mindenkit, ahogy ezt versed is teszi az olvasókkal. Valóban remek!
üdv
Szellő
Szia Szellő!
Köszönöm a kedves véleményt, igazán megtisztelő! Örülök, hogy tetszett a vers!
Szeretettel: Kankalin
Fantasztikus hatást gyakorolnak rám a verseid. Dallamuk, megnyugtató ritmikájuk, ritmusuk… Ez a versed is bár hangulata, mondanivalója lélekbe karcoló, mégis a sorai elcsitítják, kisimítják a bánatot, a fájdalmat is..
Gratulálok szeretettel:Zsanett
Szia Zsanett! 🙂
Nagyon kedves tőled, hogy ezt írtad! 🙂 Bizony, hatalmas viaskodás ez önmagammal! 🙂
Talán előfordul majd valamikor, hogy én győzök magam felett. 🙂 Lehet, hogy már közeleg az az idő.
Ebben a versben nincs fájdalom, inkább bizonytalanság.
Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Ringat a versed, körbedédelget Téged, dajkál kicsit, főként a lelkedet. Minden versszakban ott bújkál a vígasz, a kettősség, ami visz, hajt előre. Álmodozol és valóságot váltasz. Éjek telhetnek el, míg könnycseppben mártózva jelenik meg az út vége, a megoldás.
Sokszor olvastam a sorokat danászva, megértve. Csodaszép, magával ragadó.
Vakító vulkános lélekcsatád láttatja, mi minden történhet a felszín alatt. Mosolyogsz, de a mélyben sok minden lapul. Mintha altatódal lenne tömény mondanivalóval!
Gratulálok hozzá!
Szerettel: ottaka
Szia ottaka! 🙂
Nem túl gyakran, de előfordulhat, hogy az álmokat a valóságtól "csak" hajszál választja el.
Örülök, hogy danásztál is, lelki füleimmel hallottam. 🙂
Bizony jól látod, hogy a mosoly mögött néha párbajozok a lelkemmel. A felszín alatt sok minden meg tud bújni, aztán hirtelen kitör.
Nagyon szép gondolatokat írtál! Köszönöm, igazán kedves tőled! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szép rímes gondolatsor.
Szia Rhytom! 🙂
Örülök, hogy tetszett ez a hirtelen felindulásból született gondolatsor!
Köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
jó, nagyon jó Kalin:ruca
Szia ruca! 🙂
Örülök, hogy jónak találtad! Én lavinaként éltem meg, amit magam fékeztem.
Köszönöm, hogy itt jártál!
Szer: Kalin
Sokszor írok magam is a lélek szabadságáról, mert hiszek benne. Oly sok egyéb testet, szellemet nyomorító dolog veszi körbe az embert, hát legalább a lélekszabadsága hadd legyen a sajátunk. Ismét egy szép verset olvashattam Tőled. Írhatták a dallamosságát a többiek, mert valóban Benned van, – s ezáltal – a verseidben ott van a zene. Pontos rímek, remekül egymás mellé illesztett szavak, precízen megkomponált versszakok összessége adja mindezt az olvasónak.
Szeretettel
((Zoli
Szia prince! 🙂
Verseimben az a zene van, ami bennem is virul évtizedek óta. 🙂
A szabad lélek kérdése engem is foglalkoztat, de ritkán engedhetem meg magamnak ezt a luxust. A vers születésekor történt valami, ami arra ösztönzött, hogy engedjek szárnyat bontani az igazi énemnek.
Örülök, hogy tetszett a vers, bevallom, nem a precízség dominál benne, inkább a spontán érzelmek. Ez a legrövidebb idő alatt megszületett versem, kitört belőlem, mint a vulkán.:)
Köszönöm a véleményt, jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankaliiin!
Na tényleg vulkán vers. A vége túl szép. Szoknom kell az ilyesmit. Tök jó!
Barátnéd: Ági
Szia Ági! 🙂
Jó volt újra átélnem ezt a váratlan riadást, amit pár perc alatt produkáltam akkor, mert… Most is így él bennem, sőt!
A vége? Nincs is vége. 🙂
Ha a záró sorra gondoltál, akkor egyet kell értsek Veled: túl szép (lenne). Rajtam is múlik, hogy mikor engedem a lélek szárnybontogatását.
Annyira szép volt akkor, hogy nem mertem bevállalni, ez az igazság. Én már csak ilyen vagyok: szárnyaszegett-hitetlen-csenevész, aki mélyen hisz.
Talán javulnom kéne tán itt-ott. 🙂
Azért is örülök megjelenésednek, mert bizony felforgattál bennem csomó mindent.
Újra élem azt, amit ebbe a versbe rejtettem.
Köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
szárnyaszegett-hitetlen-csenevész.Ezen elérzékenyülök.Ilyen felforgatós vagyok 🙁
Remélem jó értelemben.
Szeretettel: Ági
Szia Ági! 🙂
Tudod, ez a vers mérföldkő nekem. Percek alatt kitörtem a pokolból, felszínre került valami lényeges belőlem. Azóta is fontos ez. 🙂
Örülök, hogy felforgattál, köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalim!Már a dallama megfogott. A vers,amolyan lélek simogató.
"s de nem fáj az élet,s a lélek szabad,"
Versedhez szívből gratulálok!
Szeretettel::Erzsi
Szia Lizett! 🙂
Beletettem a lelkem elég rendesen akkor, azóta pedig méginkább. Azért írtam e verset, mert történt valami, ami végre kizökkentett. Csodálatos volt, olyan dolog, amit nem hagyhattam figyelmen kívül, és azóta sem engedem veszni, ápolgatom. 🙂
Átírtam ezt a verset két év után, van egy újabb változata. Tulajdonképpen azt sugallja, hogy két év alatt bennem semmi nem változott, de azt is, hogy két csodálatos évet hajítottam ki az ablakon. Nem így akartam, csak jött.
A legszebb időszakom ez a vers, mert megtanultam újra élni.
Köszönöm, hogy itt jártál. 🙂
Szeretettel: Kankalin
….csodás ez is!
HELLO….. Rudy
Szia Rudy! 🙂
Ez a versike az előbb említett ikertesója. Csak kicsit különböznek. 🙂
Köszönöm szépen, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kankalin