Abschied (II)
Die Liebe weint. Sie macht sich rar.
Die Bauchgefühle streiken.
Bis gestern war sie wunderbar.
Was wird, das wird sich zeigen.
Der Herzschlag lächelt nun verkrampft.
Im Hirn wächst die Blockade.
Der Liebesschwur wird eingestampft.
Er findet keine Gnade.
Das ganze hat sich angebahnt,
es war vorauszusehen.
Die Zeichen haben laut gemahnt.
Ich wollte nicht verstehen.
Die Liebe stürzt ins Rettungs-Boot.
Jedoch das wird nichts ändern.
Vom Untergang ist sie bedroht.
Und morgen wird sie kentern.
Sie hat mir lange gut getan.
Der Wind wird sie vertreiben.
Ich denke nach und fange an,
den Abschiedsbrief zu schreiben.
_____________________________________
Búcsúzás – 2
Ritka, hogy sír a szerelem.
Utolsó körét futja…
Tegnapig csoda volt nekem,
holnap mi lesz, ki tudja.
A szív egy görcsös nevetés,
az agyban nő a zárlat;
eltiporva az esküvés,
nincsen rá több bocsánat.
Nem tűrt tanácsot, fékeket,
s nyilvánvaló lett – baj van…
Intettek vészjósló jelek,
belátni nem akartam.
Mentőladik maradt neki,
sokat már az sem hoztat:
hajótörés fenyegeti,
s a mélybe száll maholnap.
Sokáig jót művelt velem,
most szél fogja elvinni.
Erre gondolok, s kezdhetem
búcsúlevelem írni.
8 hozzászólás
Búcsú (II)
Szerelem sír. Oly ritka kép!
E mély érzelem sztrájkol.
Mi volt tegnapig csodaszép,
Az holt. Mi lesz? Meglátod.
Mosolyg a görcsös szívütés.
Az észben blokád terem.
Letűn szerelmi esküvés.
Neki nincs most kegyelem.
Ez mindenben jelentkezett,
nem volt nehéz sejteni.
Jel dörgve figyelmeztetett.
Nem akartam érteni.
Szerelem zúz mentőhajót.
S ez nem fog megváltozni.
Fenyegetve elmúlástól,
Fel fog holnap borulni.
Az végül jót tesz nékem tán,
Ha szél őt elkergeti.
Kezdem, s levélben fogok hát
búcsút inteni neki.
Kedves Attila!
Köszönöm, hogy föltetted saját verziódat. Nem tudom, megvolt neked ez korábbról, vagy te is most fordítottad. Bárhogyis legyen, a tartalmi hűség nálad sikerültebb. Néhány szóval egy ilyen szerelmes búcsúversben nem tudtam megbarátkozni (sztrájkol, blokád), nem illettek az én érzelmi szótáramba. A ritmust, a tititát, ami az eredetiben következetesen felismerhető, egyikünknek sem sikerült maradéktalanul visszaadni, de mindegyikünknek vannak jó sorai. Amúgy egy fajsúlytalan vers ez németül is, nehéz belőle csodát kihozni. Furcsa, hogy H. minden sora egy önálló mondat, ezt te hűségesen követted. Szerintem az 5/1 sor a múltra vonatkozik, nálad a jövőre érthető. És nem értettem, hogy a szerelem miért zúz nálad mentőhajót, mikor nálam épp abba menekül… De van ilyen. Valahogy az eredetiben sem a szerelmi bánat dominál, inkább egyfajta ironikus hang, amit a poén koronáz meg a búcsúlevéllel. Jó lenne, ha mindkettőnkről vélekednének más hozzáértők is. Üdv Dávid
Kedves Dávid!
Az 5. versszak 1. sorát nem fordítottam jól.
A jövőre nézve azonban jó lenne, ha alaposan
megnéznéd próbálkozásomban a rímeket. ha
gyengék is egyébként, a hím- és nőrímek pontosan
leképzik az eredeti jambikus vers rímeit.
Üdv. Attila
Kedves Attila!
Maximálisan igazad van! Bár érzékeltem a hím- és nőrímek jelenlétét a sorok végén, végül nem úgy fordítottam… Ha nem lennék lusta, átdolgoznám, végülis egy rutin feladat lenne, ihletet sem igénylő technikai művelet. De az egész vers nem ér annyit eredetiben sem, hogy vesződjek a 100%-os "jambizálással", a tökéletes tititával. Igen, a rímeid itt nem a legsikerültebbek, viszont a tartalmat és a ritmust az eredeti szerint hozod…Üdv: Dávid
Kedves Dávid!
Ismét örömmel olvastam fordításodat..
Közben rájöttem egyre közelebb kerül ennek a költőnek a lelkivilága az enyémhez… Köszönöm, hogy fordításaid által megismerhettem, s remélem olvashatok még írásaiból a fordításodban… szeretettel jártam itt…Lyza
Kedves Lyza!
Örülök, hogy olvastál. Ha össze lehetne vegyíteni Attila és az én fordításomat, hát valahol a kettő együtt adná ki a sikerültebb verziót. Az eredeti ritmikát ő követte következetesebben, de mint látod, a tartalmat mindketten egységesen adtuk vissza. Aki nem érzékeli a német vers eredeti ritmikáját, az az én "magyaros" hangzású verziómat könnyen befogadja.
Dávid
Lemaradt egy észrevétel: "hoztat" helyett nem hozhat-ot akartál írni? 🙂
Igen, Lyza,
természetesen elütés volt… Helyesen "hozhat"… 🙂