Roman Herberth:Der letzte Schnee

Der letzte Schnee

Frühling will es wieder werden.
Langsam taut der letzte Schnee.
Und die Enten auf dem Weiher
schnattern laut, das ist okay.

Meister Lenz schmückt alle Gärten.
Und der Gärtner lacht entzückt.
denn es will nun Frühling werden.
Und ein Krokus wird gepflückt.

Vögel zwitschern auf den Bäumen.
Und sie pfeifen froh ihr Lied.
Keiner muss den Schnee wegräumen,
keiner wird zum Störenfried.

Auf ein neues, lasst uns hoffen,
und die Sonne strahlt und strahlt.
Alle Wege stehen offen.
Blumen werden angemalt.

Nehmt die Vögel in die Mitte.
Lauscht auf Töne und Gesang.
Und bewahre diese Sitte
mindestens ein Leben lang.

Roman Herberth
Geboren 1955

Az utolsó hó

Újra tavasz akar lenni.
Olvad az utolsó hó.
Kácsa nép fog ereszkedni
tóra zajjal – és ez jó.

Díszít tavasz minden kertet.
És kertész nevetve lép,
mert hogy itt már a kikelet,
ő egy krókuszt lám letép.

Víg madárka zeng a fákon.
Fújja mind az énekét.
Elteszik a hólapátot,
csendbontásra nincs szükség.

Hadd reméljünk most mi újat,
ontja Nap ránk sugarát.
Álljunk készen minden útra,
élvezzük virágvarázst.

Vedd madárkát példaképnek.
Hallgasd hangját és dalát.
Őrizd meg e kicsi lények
szép szokását élten át.

Szalki Bernáth Attila