Ismersz egy dalt, mely szárnyalva repül
mint egy galamb, mely széltől menekül?
Ó, vigyétek ezüstharangok hangján
lágy égi dalod, ó fénylő hazám.
Haza mennék: Ott a kín megnyugszik.
Haza mennék: Ott már nem is jajgatsz.
Haza mennék: A szemed lecsuklik.
Dalnak vége. Mert most, te otthon vagy.
Fordította Mucsi Antal
Ich möchte heim
Kennst du das Lied, das seine Flügel schlägt
Wie eine Taube, die vorm Wetter flieht?
Ach, Heimatglocken, silbertönig, trägt
Dies lichtumblühte, seidene Himmelslied.
Ich möchte heim: Drin geht das Weh zur Ruh.
Ich möchte heim: Das löscht den Jammer aus.
Ich möchte heim: Nun schließ‘ die Augen zu.
Das Lied lischt hin. Du bist im Vaterhaus.
Gustav Schüler
5 hozzászólás
Kedves Tóni!
Ez a tiszteletre méltó Gustav nem Sschüler-ként, hanem Lehrer-ként
viselkedik, hiszen egyre csak feladatokat ad neked, nekem, nekik?
(Nem tartozik ide, alig tudok menni térdizületeim miatt.)
Alább olvashatod a megoldásomat, ami az ötös skálán az egyes és
hányas? között helyezkedik el.
Napvilágos üdvözlettel Attila
Szeretnék hazamenni…
Te ismered szív szárnycsapás dalát,
Mely csapkod, mint galamb, mit űz a szél?
Hazám harangja hord ezüst danát,
A honvágy selymes, égi énekét.
Hazámba vágyom: Hol kínom kimúl.
Hazámba vágyom: Hol jajszóm csitúl.
Hazámba vágyom: Hol könnyem se hull.
Örök hazával vár az Úr. Dal múl.
SZBA
Kedves Attila!
Látszik a fordításodon, hogy te jobban ki tudod használni a Magyar nyelv gazdaságát mint én, (de én ezért a kevésrt is hálás vagyok) de a versírás törvényeinak a tudásával is, nem csak az annak megfelelő szavait használod, hanem az érzelmek is bizonyos szerepet játszanak a fordításaidban, Ami azonban sajnálatos, hogy ezt a szakzsüri nem osztályozza, hanem csak az egyszerű érzésekben gazdag olvasó. Nem tudom a harmadik sorban az utolsó szó íráshiba e vagy egy akarva leírt szó, amelyet én sajnos nem ismerek.
Most is azt kérem tőled mint tegnap, tedd fel ezt is, és meglátod megéri.
Köszönöm, és üdv Tóni
Kedves Tóni!
Magyar Értelmező Kéziszótár dana: régies szó, jelentése: dal, dallam
Üdvözöl Attila
Kedves Tóni!
A fordítást én is megcsináltam, sokat kínlódtam vele, de szerintem megérte, mert ez is egy szép vers. Az örök hazába való vágyakozást fejezi ki, ahol már nem lesz sóhaj, könny, gyász. Attila jobban megfogta a lényeget, de a te fordításod is jó.
Üdv: Klári
Kedves Klára, Tóni és Attila!
A fordítást én is megcsináltam, és a magam nevében már föl is tettem.
A vers eredetije nekem is nagyon tetszik, kicsit melankolikus, honvágyas, érzelmes…
Klára verziójára ezek után nagyon kíváncsi vagyok!
Itt is a ritmika – a német ritmika – nagyon fontos szerepet játszik!
Mindnyájatoknak szép hétvégét, és akár kellemes fordítást, ha jut rá idő!
Kritizálni már nem merek, mert azokat valaki rendszeresen eltünteti ebből a rovatból.
Akik egyébként sem szeretik a szubjektív "szakmai" őszinteséget, azok örülhetnek neki…
Barátsággal: Dávid