Száll, terjed a dal az esti levegőben
feloldódva a táj áradó szépségében,
elvegyülve az előadó lelkében,
szépséget adva a hallgató szívének!
A dal, a zene nemzetközi léte
szépséggel telve járja a Földet körbe,
majd felrepülve a jó Istenhez, az Egekbe
áldásával együtt tér vissza hozzánk, a Földre.
A zenélés szépsége a jó Isten ajándéka!
Nekünk kell vigyáznunk erre a nemes adományra!
Őriznünk kell, vigyáznunk minden egyes műfajára,
minden műfajának szívhez szóló tisztaságára!
Míg ezeket a sorokat írom, száll, terjed a dal a levegőben
szívből szívbe hatóan lassanként feloldódva a táj áradó szépségében,
őszinte hittel adott értékével elvegyülve az előadó lelkével,
a legeslegtisztább, legörökérvényűbb szépséget adva a hallgató szívének!
Pecás