Szerethető a víz, mert szomjat olt,
szerethető a szél, mert simogat,
szerethető az éj, mert ott a Hold,
ki megőrzi minden titkodat…
Szerethető fagyos télen a hó,
ló húzza rajta a szánodat,
szerethető a szőlő, mert jó a bor,
messze űzöd véle bánatodat…
Szerethető az agg, ki éveitől bölcs,
szerethető a gyermek, s benne a remény,
a szerelemben a hit és a gyönyör,
vagy a bűn ellenében az erény.
Oly sok a világon, mi szerethető,
végezetül engem szerethet Ő!
4 hozzászólás
Kedves Gyömbér!
Valóban mindent meg lehet szeretni, ahogy írod. A végén a szójáték szellemes.
Mint ez a vers is:)
Szia Gyömbér!
nos igen, Te magad is nagyon-nagyon
szerethető vagy. Pont, mint a verseid!
Magadat gyúrod beléjük, és általuk
rengeteg mindent nyújtasz…
ölel leslie
Kedves vers, a vegen a csattano megmosolyogtatott. Gratulalok,
H.