Hagyj elmenni, égre szállni,
hangtalanul kiabálni.
Fojtó könnytől megfulladni,
holtamban is csókot lopni.
Hagyj elszállni madárszárnyon,
esténként ha visszavágyom,
küldj csak fel a kéklő égre,
csillagporos útszélére.
Hagyj aludni csillag hátán,
hadd legyek én a szivárvány,
ha megtérek néha hozzád,
leszek templom leszek oltár.
Hagyj szíveden megpihenni,
s egy perc után újra menni.
Szívedből a napba szállni,
napsugárban fénnyé válni.
10 hozzászólás
szép képek szép vers. szeretettel
Kedves Andy
Örültem, hogy itt jártál.
Ágnes
Ó be szép verset hoztál kedves Ági!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica
Örülök, hogy tetszett a versem és hogy olvastad.
Szeretettel Ági
Nagyon szép, dallamos vers, kedves Ági.
Szeretettel!
Ida
Kedves Ida
Köszönöm, hogy véleményezted a versem.Örültem.
Szeretettel : Ági
Kedves Ági!
Igazán szépre sikerült ez a versed. Jó a ritmusa, nem törik meg sehol a felező nyolcas. Egyetlen központozási hibát találtam (olvastam valahol, hogy a központozás a gyengéd). Nevezetesen "leszek templom leszek oltár" közé vesszőt kell tenni. "Leszek templom, leszek oltár" Ez persze semmit sem von le a vers értékéből. Gratulálok, szeretettel: Zsolt
Kedves Zsolt!
Köszönöm értékelő és észrevételező soraidat.Majd igyekszem, de nem tudom még a központozást.
Szeretettel: Ági
Kedves Ágnes!
´Hagyj aludni csillag hátán´…
szebbnél szebb sorok!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Örültem soraidnak.
Ági