Tavasz

Futni volna jó,
széllel szemben magas fűben,
hogy érezzem, ahogy csiklandoz engem a tavasz,
hogy minden kis panasz hiába való,
mert élni,
élni jó.

Ahogy futok,
a szél arcomba csap,
s hajam húzza, de ez csak jó,
mert így szeretem,
mert az életem csak így élhetem.

Pitypangos rétre érek,
ahol az életre kegyelmet kérek.
Kegyelmet, mert nem vagy ott,
s a milliónyi kis pitypangok
árván lengedeznek…
de én mégis ott kereslek.

…pedig nem a réten vagy,
hanem itt bent, a szívemben.

Kegyelmezzen meg nekem az élet,
s kiért élek,
legyen velem,
legyen örökké ő a kedvesem…