Mitől rettegtek kishitű emberek
Ha közeletekben lecsap a Halál?
Új gondolat támad:én következem
S átfut rajtatok a borzadály.
Pupilla kitágul,lélegzet gyorsul
Ha gyászoló asszonyok közt templomban
Harang nyugvó lélek üdvére kondul;
Porból való nyugodjék csak porban!
De mi nem vagyunk földi porból,sárból,
Égi Lények gyermekei vagyunk mind,
Bátor,büszke eszmék sorozatából
Próbaképp ily létre választódtunk ki.
Próba,melynek végén igazul dől el
Érdemlünk-e nagy,örök Boldogságot,
Szelíd hálát kaptak Tőled szülőink
Vagy magad válaztotta gonoszságot?
Mert kezünkben a szabad döntés joga:
Engedjük-e beférkőzni szívünkbe
Az alantas jellemű,rossz dolgokat
Vagy taszítjuk őket,védve lelkünket?
Küzdünk,harcolunk,gyávamód engedünk?
Ez a titka titka,ez a kulcsa mindennek,
Földi életünkön nincs mit féltenünk,
A Halál csak egy új kaland kezdete.
"Idő és rettegés bolondja fajtánk",
Ez tör kényszerű rab-igába Téged
S ahelyett,hogy reménykedve akarnád,
A végső elmúlás fájdalmát féled.
Ne tedd!Szakítsd el félelmed láncait,
Hisz szorosan gúzsba köt és birtokol,
Mindenenfelül éldd meg álmaid,
Míg élet útján lassan kóborolsz.
Ám vigyázz!A gonoszság lépre csalhat,
Markába ragadhat ádáz kísértés,
Próba során a jó is elhasalhat
Meggyalázva földiek teremtését.
S fénytestvérei közül száműzetik,
Büntetése a legyszörnyűbb mi lehet:
Boldogás ízét végleg elveszti,
Ezer évig bocsánatért vezekel.
De te!Tiszta lelkiismeretű!
Ne a félelem töltse be életed,
Örömből szőtt Ég-Eskűben a betű:
Visszakapod az elveszett éveket!
S ha utolsó órád betölti a Sors,
Szorongva,rémülten várod a Véget,
Év-bírók parancsa előtt meghajolsz,
Gyötrődő szomorúság könnye éget;
Leereszkedik érted egy Égi Lény,
Gyöngéden átkarol,vigyáz rád,
Te csodálkozol:ki ez?még mindig élsz?
Hová libegtek fényesség burkán át?
Visszatekintesz;csak percnyi fájdalom,
Elszakad a földre húzó lét-kapocs,
Kérded:ezért volt a sok aggodalom?
Már Boldogság símít végig arcodon.
Küzdünk,harcolunk,gyávamód engedünk?
Ez a titka,ez a kulcsa mindennek;
Földi életünkön ninics mit féltenük,
A Halál csak egy új kaland kezdete…
5 hozzászólás
Kedvenc Alkotóim Egyike Kedves Henkee!
Mindenenfelül éldd meg álmaid,
Míg élet útján lassan kóborolsz…számomra ez a lényege ismét nagyon nagyon szép alkotásodnak.
Tudod eszembe jut, hogy nagyon büszkék lehetnek Rád a Szüleid, hogy ilyen "csemetéjük"-van..és Te is büszke lehetsz rájuk, hogy ilyen lettél..ezt csak úgy írtam, eszembe jutott, de ez nagyon rendben van.))
Gratulálok ismét, töretlen elismeréssel..
Üdvi: d.p.
Kedvenc Alkotóim egyike Dinipapa!:)
Örülök, hogy olvastál, jólesik a véleményed; tulajdonképpen csak anyám van, de neki sem nagyon szoktam megmutatni a verseim…
Töretlenül köszönöm a figyelmedet!:)
Nekem is az a véleményem, hogy Henkee-re büszkék lehetnek a szülei, s Ő sajátmagára is! …mert olyan érzékkel és olyan mély érzelmekkel rendelkezel kedves Henkee, hogy csodálni való. S a stilusod is kiváló:) Szeretem én is a az alkotásaidat, öröm olvasni:)
Gratulálok nagyon jó vers!:)
Számomra öröm és megtisztelés, hogy olvasol!:)
Szia Kedves Henkee!
Eszméletlen ahogy írsz!
Cspa tűz, csupa szenvedély, az életért erőtelyes és még is kedves . Nagy igazságot fogalmaztálmeg remek felépítésben.
"Földi életünkön ninics mit féltenük,
A Halál csak egy új kaland kezdete… "
Ez a mondat egy idős ember szájából is tisztes bölcsesség. De Hát nem véletlen egy fiatal tehetségtől sem.
Gratulálok: marica