Angyalok perzselő parázsléptein
Emberfeletti zenében
S néma lélekharcban
Dús fenyőerdőben
Megtaláltam ösvényem
S elkezdtem járni utamat
Mezítláb, kövek kínjain
Emberfeletti zenében
S néma lélekharcban…
Elágazáshoz vetődtem
S akkoron kerestem Mesterem.
És láttam sok tévedőt:
Egy köztük magamat
Mint kőfalat, merengőt
Szilárdan, szomorún és változatlan.
Ez álmomból ébredvén
Lassan nyílt szemem
Megsejtvén Őt
Az Új Erőt,
Ki visszahelyezte
Portestembe madárlelkem
Az árvát, az éhezőt.
4 hozzászólás
Szia!
Nekem tetszett a versed. Benne van Az Út, Erő, Mester, szóval a spirituális útkeresés jellemzői. Jó téma!
Az 'Egy kötzük magamat' sorban szerintem elírtad, és 'köztük' lenne, nem?
Üdv. Zemy
Kedves Zemy!
Köszönöm szépen a hozzászólást, és a kijavítást is!
Mindjárt módosítok.
Üdv.:Keresztanya
Jó vers! (Üdv.: Á.E.)
Köszönöm szépen!