Álmos napsugár, harmatos mező,
csillogó fűben virág mégse nő,
fagyos éjszakán hulló csillagok,
éled a tavasz, magányos vagyok.
Ígértek az álmok szépet és jót,
csók és ölelés halomszámra volt,
fakadó rügyek, múló szerelem,
most már sírhatsz, ha hazudtál nekem.
Nem hiszek már a tündérmesékben,
áll könnyek gyűlnek kacér szemedben,
utolsó csók a rúzsos ajkadra,
sebeket ejt a forró éjszaka!
2 hozzászólás
Érezhető a fájdalom, könnyű átérezni.
Delory
Gratulalok a versedhez.