vízbe fúl a buborék bár menthetném
bár menten én is megfulladok
úgyis
hiszen ti húzzátok a kötelet
ti hánytok rám zöld portugál tengereket apálykor hínárral dagályok
hideggel
mocskos hűvös kugligolyó szakítja az eget
dönti a bábukat szakítsátok szét az embereket
nenene maradj
az agyamba menjél
gyere bátran csak a gyávák maradnak
a szerencsétlenek pedig egymás után hegyén-hátán
meghalni készülnek
meghalnak
mert meghalni akarnak
árkon-bokron föld alatt a dunába jutunk
a hidakon már nagy a sor
és tombol a tömeg
a mérleg két oldalán
várj egy kicsit mielőtt felvágja az ereit
az arca csak az aktus közben szépül meg
mint a tavasz a giliszták a téren másznak a kerékvájatban
ha ők inkább bőrig áznak
hát tessék tessék
most szabad nevetni
nem a koporsó szeggel a szemüregben ha a föld a
kalapács
és a páncél a véső
valakinek mégis meg kell fogni
nevet feljegyezni feldolgozni rákarcolni
így kerültünk be az anyakönyvbe
és azért élünk hogy kikerüljünk abból
hisz megéri
megéri óceánokat áthajózni hogy megnézzük a csillagokat
és leúszni a mélyre az
emberfenékre
dögöljenek meg a dögkeselyűk
és nyissuk ki a szemeket
itt már úgyis meg amúgyis minden virág
elveszett
pislognak az ibolyák tekerednek a szerencse-
bambuszok
a liljomokat letiporják
a neveket elfelejtik
enyém tied övé mindenkié
ki nem szarja le
a gólya
de az meg csak az újabb az újabb gyereket hozza
áldozat
adat az anyakönyvben
az anyakönyv pedig lassan nobelt érdemelne
ha nem is békét talán nem
is irodalmat
közgazdász az isten
én meg pont a Venn – féle diagramján
de Morgen valószínűsége
lehetséges kimenetel
vagy az
ellentetje
felülvonás A
üres halmazba töltött borcseppek vagyunk
2 hozzászólás
ezzel nagyon mondani akartál valamit…
jó ló ez a progresszió
huh, mikor olvastam a hozzaszolasodat, mar igy vartam a veget “ezzel nagyon mondani akartal valamit… csak nem sikerult”:)