Ne sírj, ne sírj, csak álom volt,
csöppet sem érett, átgondolt;
játék a széllel, éretlen
játék egy másik életben,
simítása egy illatnak,
dallam, hogy verssé írhatlak,
áradó, tiszta kék ének,
íze a csöndes békének,
képzelt mezőkre nyármorzsák,
élni egy percnyi bátorság,
színes, szerelmes oldatban
hit, hogy ma másik holnap van,
s díszlet a vízben játszó Hold…
ne sírj, ne sírj. Csak álom volt.
30 hozzászólás
Szia aLéb!
Kellemes ritmusú versed Weöres Sándort juttatta eszembe.
Tetszenek a szemléletes szinesztéziák.
Illat simítása, tiszta kék ének, nyármorzsák, stb.
Elbűvölődtem, köszönöm az élményt!
Barátsággal: dodesz
Dodesz, nagyon örülök, hogy ennyi minden megfogott versben, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Kedves aLéb!
Versedben csodaszép gondolatok peregnek egymás után…
Magam előtt látom a szép tájakat, érzem a természet illatát.
Gyönyörködtem a válogatott szavakban.
Egyet nem értek: miért a címe Vízgyűrük,
Én inkább Csak álom volt címet választanám. Persze, nem rám tartozik.
Bocs' hogy beleszóltam, de kÍváncsiságból megkérdeztem.
Mindig szeretettel olvasom remek alkotásaidat: Kata
Kedves Kata
Örülök, hogy tetszett a vers. Nem szeretem se a verseim, se a verseim címét magyarázni, de ha elgondolkodtatott, már megérte :-). Azért picit: koncentrikus körök; könny (sírás) és víz párhuzama; elcsendesül, eloszlik, mint egy álom; a víz, mint a tükör és az átlátszó, akár halálos csend szimbóluma, ugyanígy a gyűrű, mint az elkötelezettség szimbóluma, és a kettő együtt, mint egy elfolyó, eloszló elkötelezettség;… nem folytatom, remélem, kaptál választ a kérdésedre. Nem rajongok a leegyszerűsített címekért, szerintem bármely mű címe a része a műnek az mellett, hogy célja van; felhívni a figyelmet a műre, és utalni arra, mi következik. Köszönöm szépen hogy itt jártál, örömmel láttalak.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Nem dicsérgetni szeretnélek, mert az alapból köztudott, hogy bőven átlagon felül műveled a költészetet.
Inkább azt szeretném elmondani, hogy néhány hónap elteltével miként érlelődött bennem ez a versed.
Már írtam a csiszolatlan kavicsról, amit a vízbe pöckölnek, s mielőtt végleg eltűnne, gyűrűket rajzol a felszínen maga köré. Ez a mozzanat elgondolkodtató számomra most is. A kavicsnak nincs választása, csak merül… próbál nyomot hagyni maga után, de maga előtt is.
Nagyon tetszik ez a vers, mert miközben a kavics fuldokolva zuhan, egyszercsak a felszínen találja magát, mert elég rendesen megfestetted az útját ecsettel, a ritmusok által mindezt zenével is kísérted.
Nagyon bele tudtam helyezkedni, számomra tökéletes volt az élmény most is, mert élmény. 🙂
Úgy tűnhet, hogy csak a címről szóltam. Nem így van. Az egész vers hangulata ilyen bennem, és a tartalom most teljesen pozitív.
Jólesett olvasnom a mai fárasztó nap után. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm, hogy elgondolkodtál a vers alatt. Igen, nagyon sok mindent megláttál a versben, és nagyon örülök,hogy ezek a képek keltek benned, mert elég rendesen beletaláltál a vers gondolatainak az útjába, közegébe. Köszönöm mindig értő, érzékeny olvasásodat, és hogy mindig itt látlak a verseim alatt :-).
aLéb
Kedves sLéb!
A vers hangulata lenyűgöző, elringatott!
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica, örülök, hogy tetszett a vers.
aLéb
Tényleg, csak álom volt. Olyan erővel vittek soraid a saját álmaim kapujába, csipegettem az emlékmorzsákat… Valami varázserő van a versedben, olyan erővel hatottak.
Élmény volt olvasni.
Ida
Valami varázserő van a versedben, olyan erővel hatottak soraid.
(így teljes a mondat. gyorsabb voltam a gépnél)
…és, Ida, azt külön köszönöm, hogy nem hagytad rendezetlenül az itt hagyott gondolataidat :-), szerintem ez fontos.
aLéb
Ida, annak nagyon örülök, hogy így hatott rád a vers, köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Kedves aLéb!
Nem sírok, csak a lelki derűm mosolyától hullik könnyem!
Ezt hozta ki versed belőlem!
Áldás kísérjen utadon!
Üdvözletem!
Eferesz, nagyon örültem a hozzászólásodnak, köszönöm szépen a méltató szavaidat.
aLéb
Szépen gyűrűzik, egészen a szívem legmélyéig… 🙂
Aktuális… azaz bár azt mondaná most nekem valaki, hogy "ne sírj, csak álom volt", de nem mondja… csak a csöndjét "hallom", vagy inkább érzem. Talán így kell ennek lennie valamiért… Bársonyos, reményt keltő a versed… 🙂
Szeretettel: Mónika
Mónika, nagyon örültem annak, hogy itt jártál, tisztelem a költészetedet, és nagyon szívesen olvaslak, ezért is. Köszönöm, hogy a gondolataidat megosztottad itt velem, bár úgy érzem, picit szomorúak. Köszönöm a hozzászólásodat.
aLéb
Köszönöm szeretettel a tiszteletet; ez kölcsönös!
És igen, picik szomorúak… de majd elmúlik… 🙂
M.
Mónika, örömmel láttalak, hogy visszanéztél. Vannak az életünknek periódusai, ha akarjuk, ha nem… Remélem, hamar túl leszel a nehezebb időszakodon.
aLéb
Kedves aLéb,
kifejezetten tetszetős képzet-társítások! Számomra kiváltképp kedvesek a teljes rímek; köszönöm! 🙂 Szeretettel gratulálok, ja és irigylem tőled a "nyármorzsák" szót, de nagyon! 😉
tig
Kedves aLéb!
Én azonnal a fa évgyűrűire asszociáltam a címből. Meg nem mondom miért, de ezen vonalon mozogva olvastam, s értelmeztem a teljes művet.
Egy csöppnyi összegzés, plátói érzelmek, némi Arc poetica.
Szép!
Úgy látom, mintha a szokásosnál is több embert érintett volna meg ez a csöppnyi visszhang!
Tisztelettel:
Mákvirág
Kedves Mákvirág,
először is köszönöm, hogy nem mentél el szó nélkül a vers mellett, tisztelem a véleményedet. Érdekes asszociáció a fák évgyűrűje, így nem láttam a verset, de elgondolkodtató.
A versben jelen vannak az általad felvetett tartalmi elemek, még az Arc poetica is :-). Azt gondolom, valamennyire minden versben, örülök, ha itt szembetűnő.
Igen, és mindenkinek, aki itt járt, igyekszem megköszönni, hogy elolvasta a versem, és itt hagyta a gondolatait. Neked is köszönöm, nagy örömmel láttalak.
aLéb
Kedves tigerjnr, örülök, hogy tetszett a vers, köszönöm a képzettársítások és a rímek kiemelését. A "nyármorzsák" nekem is bejön, és nem csak szülőként, sok lehet benne :-).
aLéb
Megsimogattad a lelkemet…
Irénke, nagyon örülök, hogy így olvastad a versem, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Ütős volt a versed, megütött.
És hálás vagyok, hogy olvashattam.
Túlparti
Örülök, hogy elkapott :-). Köszönettel én tartozom, hogy itt jártál.
aLéb
" simítása egy illatnak," …
A Tőled megszokott csodát , gyönyörű, reményt keltő verset olvashattam.
Köszönöm, hogy ismerhetem írásaidat. Örömmel olvaslak mindig!!!!!!
Kedves Zsike,
nagyon örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen, hogy elolvasol, és itt hagyod a véleményedet.
aLéb
Kedves aLéb!
Csodálatos ez a vers. Olyan szép belső ritmikája van, és annyira szépen, simulékonyan megválasztott rímei, hogy mint egy szép dal, kúszik az ember lelkébe. Nem csodálkozom a színvonalon, hiszen azt már megszokhatták tőled, akik olvasnak. Ez a vers (is) mély gondolatiságot tükröz, és minden tekintetben kifinomult.
"s díszlet a vízben játszó Hold…
ne sírj, ne sírj. Csak álom volt." – unhatatlan.
Üdvözlettel: Laca 🙂
Szia Laca!
Köszönöm, hogy rátaláltál erre a (nem mai) versre, örülök, hogy tetszett :-).
Üdv: aLéb