Vörös pirkadás

Csak csend van, már mélyre estem,
az éj takaróinak redői közé. Puha sátor,
hajad fog körül. A csillagoknak fénye bátor.

Hajad fog körül s a csillagok fénye bátor,
félve kucorgok be mély hangjuk anyagába.
A csillagok fénye bátor, csak én vagyok a gyáva.

A csillagok fénye bátor, én vagyok a gyáva,
a vörös pirkadás töri lángszínre íriszem.
Rikolt az ég és kinyílik a szem.

Felrikolt az ég és a szem tágultra nyílik,
egyszerre ernyedt és megfeszült a testem.
Kiáltok, bár csak csend van, már mélyre estem.