Amikor csak tehetem, Nap-mint nap, mindig belépek a Napvilághoz, még ha csak néhány percre is tehetem.
2006-április 12-én léptem be, mivel körülnéztem, és tetszett nekem minden, amit csak úgy, röviden átnézve tapasztaltam. Belépésem után, kezdetben többféle nehézséggel küzdöttem, hiszen előtte nem is olyan régen kezdtem el úgy komolyabban írással foglalkozni. Először leginkább csak prózát írtam, s legelső anyag, amit feltettem: „Én és a számítógép” c. prózám, abból kitűnik milyen gondjaim voltak, hiszen korábban kézzel írtunk, vagy hagyományos írógépen tudtam dolgozni (14 éves koromban szorgalomból tanultam írógépen írni).
Belépésem óta eltelt nyolc év, azóta megismerkedtem a Napvilág belső „szerkezetével” s igyekeztem minél több anyagot föltenni, ahogyan szaporodtak az írásaim. Attól kezdve, szorgalmasan látogattam a Napvilágot, szerettem itt időzni, s több klubtársamhoz – mondhatom – közeli barátság köt.
Nagyon jó ötlet volt, amikor a Szerkesztőség elhatározta, hogy elektronikus úton, úgynevezett DIGI-kötetek címen, könyveket jelentetnek meg. Legalább is én – örömmel üdvözöltem, és 2006-ban jelent meg első kiadott kötetem (címe: Gyermekem Attila – életrajzi regény) a Napvilágnál, s ugyancsak 2006-ban Ádám ébredése c. kötet, – Ótestamentum fantázia –
2007-ben sorban jelent meg 5 kötet, ezek:
Üvegerdő – Novellák
Túszdráma – Dokumentumregény
Varázslatos este Elbeszélésekkel
Olga ballépései – Kisregény
Zsengéim – első verseskötetem és
2008-ban: Kisvárosunk – visszaemlékezés.
Minden kötet megjelent a Budapesten működő Széchenyi könyvtár mek.oszk.hu-nál, elkülönített, saját oldalon.
Sajnos, mások nem éltek a lehetőséggel, ezért beszüntették a további kiadásokat – legnagyobb sajnálatomra. Utána kerestem egyéb helyeken kiadási nehézséget, ami – közismert, hogy nem könnyű feladat, csak 2010-ben tudtam meg, hogy a Szécsényi Könyvtár is foglalkozik elektronikus kiadással, ezért a további köteteimet ott adattam ki, mivel próbálkoztam, de nem jártam szerencsével nyomdai kiadások tekintetében.
A Napvilághoz belépésem óta rendszeresen raktam föl az irodalmi műveimet, ma már 420 található itt. Szerettem olvasni a klubtársaim alkotásait és azokhoz igyekeztem véleményt fűzni, ezek száma: 8560, s 2785 a mások alkotásánál leadott szavazat.
Írásaimat korábban sokan olvasták, s műveimre 6202-en voltak kíváncsiak, akik lejegyezték véleményüket. Ma már leginkább a külső látogatók olvassák sokan a föltett anyagokat, ami azt jelzi, hogy jó hely a Napvilág, egyébként nem volnának kíváncsiak rá.
Örömmel jelentkeztem be, amikor időm engedte, s most is gyakran, lehetőleg naponta igyekszem ide betekinteni. Az viszont tény, hogy kezdetben intenzívebb élet zajlott az oldalon, mint mostanában. Sajnos, azt tapasztalom, hogy egyre kevesebben látogatják az oldalt, mint korábban, s azok is egyre fogynak, gyakran alig hárman vagy négyen árválkodunk itt, pedig a tagok létszáma: 1578 fő.
S ma is, ennyi ember közül velem együtt: négyen voltunk… szinte egész nap.
Tudom, akik dolgoznak, nem mindig tudnak időt szakítani rá, mégis munkaidő után is be lehetne tekinteni legalább egy rövid időre. De sok ifjú klubtársunk is van, akik iskolába járnak és nyugdíjasok bőven akadnak, akiknek jutna rá idő.
Jó lenne valamit kitalálni, ami kissé megmozgatná a teljes tagságot, netán túl sokan vagyunk, s ez okozná az érdeklődés hiányát?
Ki kellene találni valamit, ami több érdeklődést váltana ki a társaságból.
Gondolkodjunk rajta!
88 hozzászólás
Kiírtad magadból a gondolataidat, amit jól tettél. 🙂
Magamról írom az úgymond frankót . Sokat olvasgatom itt. Igaz, nem minden esetben bejelentkezve, mert a lehetőség engedi, úgy is. Nem látszom onlain mégis, nap, mint nap jövök. Amikor tehetem, mert az idő, ajaj, az diktálni képes. A nyár a nyaralások, a jó idő kicsalogat sokkal több embert a szabadba, talán a pangás egyik oka ez is lehet. Aztán másik közösségi portálokon is megjelennek, az itteni alkotók munkái. Van aki ott alkot véleményt, és még sorolni lehet tovább, mi lehet az oka , hogy olykor-olykor kevesebb a létszám itt.
Azért igyekszem ám itt lenni, mert kis kedvenckém a Napvilág.
Írj Katám sokat még, erőben egészségben, hiszen maradandót alkotsz.
A korod ellenére valóban az egyik legaktívabb tag vagy. Gratulálok ehhez szeretettel!
Marietta
Kedves Marietta!
Mint látom, ketten is elolvastátok már aggódó gondolataimat. Azonban éppen Ti vagytok azok, akik a 3-4 látogató között itt vagytok. Nem a jó időjárásról és a nyaralásról szól, hiszen az természetes, hogy ilyenkor mindenki igyekszik kipihenni az egész évi fáradalmát…
Ugyanis ez nem a mostani jelenség, már elég rég'óta tart. S ezért tettem fel már magamnak is a kérdést, hogy ha így megy… Nos, itt be is fejezem, mert arra gondolni sem akarok. Én is járok más portálokra is, itt-ott hosszabb időre is, de állandónak itt szeretek lenni. Jól érzem magam a társaságotokban.
Örülök, hogy olvastad, kedves Marietta, köszönet érte, és légy hűséges a Napvilághoz!
Igaz szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Jól esett olvasni aggodalmaskodó soraid. Jómagam, két éve vagyok jelen a portálon, de elmondhatom, hogy a második otthonommá vált ez a két év alatt. Magam is aggódom, de azzal biztatom magam, hogy előfordult ez már máskor is, a jó idő beállta, vagy valami véletlen műve, hogy kinek-kinek más dolga akad, de azután újra összejövünk, s együtt leszünk, mint régen… Bizakodjunk, Kata drága.
Jól tetted, hogy megírtad, hátha sikerül bennünket felráznod…
Szeretettel ölellek!
Ida
Kedves Ida!
Örömmel látlak Téged, aki hűségesen látogatja a Napvilágot. Sajnos, már nem sokunkról lehet ezt állítani. Tudod, sok év alatt már szereztem tapasztalatokat, s látom, milyen sokat lehet tanulni is ebben a közösségben. Az eltelt időben igazán sokan léptek előre, mert egymástól sok tapasztalatot lehet szerezni. Talán hirtelen el se tudnám sorolni, hogy hányan emelkedtek ki, akik ma már igazi írók és költők lettek. Nagyon sokat jelent, hogy egymástól tanulhatunk, mellette kedves barátokra lelünk. Nos, én is azok közé tartozom, aki a jóban bizakodik, ezért aggodalmaim ellenére, mégis arra gondolok, hogy ez is csak egy átmeneti állapot lehet.
De ehhez szükség lenne bizonyos csábító dolgokra is, hogy mindenki jól érezze itt magát.
Köszönöm, hogy ismét nálam jártál és elmondtad a véleményed.
Igaz szeretettel: Kata
Szerintem is elég nagy a pangás kedves Kata, ennek több okát is látom. Már rég próbáltam erre felhívni a figyelmét egyeseknek.
Nem részletezem az okokat, az egyiket említeném, ami pl. engem zavar, éspedig az olyan írások visszautasítása, melyek megzavarják a Napvilág „csendjét”.
Nos, nem mindenki szereti a csendet, ezért kénytelen másfele keresni egy kis zajos életet.
A világon nem minden mézes-mázas, csak mázas, ami a máz alatt van és nem méz, arról néha nem ártana nyíltan beszélgetni.
Én ezt a nyíltságot hiányolom.
Sajnos mindenki ma már annyira sértődékeny, hogy képtelen elviselni, ha pl. nem kitűnő minősítést kap, ezért vagy távozik, vagy hallgatásba burkolózik.
Nem „csendéletet” kellene itt játszani, az nemigen vonzza a vendégeket. A túl nagy csendnek legtöbb esetben halál a vége, ezt tapasztaltam már. Jó, hogy felvetetted a problémát.
Üdv. Szeretettel: István
Kedves István!
Nagyon egyetértek a leírt véleményeddel. Magam is osztom azokat, amiket felvázoltál. Gyakran olyan anyagokat törölni, amelyek nagyon is időszerűek – nem tartom helyesnek. Hiszen most mi, majdnem mindnyájan jelentjük az irodalom fenntartását, korabeliek pótlását, és mi más lenne az írók kötelessége, mint az, hogy felhívják a figyelmet a hibákra, hiányosságokra. Számtalan esetben megtörténik, hogy ilyen írásokat kizárják. Az emberek – legtöbbje – érzékeny az ilyen jelenségekre, s valóban, azok aztán összehúzzák magukat, és távol maradnak.
Köszönöm, hogy ilyen részletesen elmondtad a véleményed. Remélem, ezek a megjegyzések nem hiábavalók. Tagtársainkat valahogy fel kellene rázni, mert szerintem a Napvilág páratlan, kár lenne, ha megszüntetnék. Tudom, hogy a szerkesztők nagyon elfoglaltak, s – gondolom – csak szorgalomból végzik a feladatukat. De ha szükséges, mások is be tudnának segíteni nekik.
Köszönöm a véleményed.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Itt jobb csöndben maradni, mert mindjárt felsorakoznak a senior tagok, lesz ám haddelhadd, hogy lemerted írni a véleményed.
Hiába jobbító szándékkal teszed, kikiálthatnak elégedetlenkedőnek.
Nekem már sikerült elvenniük a kedvem a publikálástól, mert szólni mertem, hogy napokig pang a semmiben az írásom, többször megtapasztaltam, hogy egyszer csak a lap aljára került a főoldalon, mintha már ott lett volna napokkal előtte is, de Isten látja a lelkemet és azokét is látja, akik nekem estek, hogy nem volt fenn. Azóta amióta ez kicsike kis incidens megtörtént, nem teszek fel semmit sem.
Ha pang az oldal, hát hadd pangjon, csak a privilégium megmaradjon!
Idehoztam pár embert kiket alkotónak, kiket olvasónak, mert jó helynek találtam még pár éve. De már nem.
Nincsen üldözési mániám, de úgy érzem kirekesztettek, akkor amikor nekem estek itt páran, mert szóvá mertem tenni azt, amit mások csak privátban.
Pályázni sem fogok többet! Nem bízok a zsűri elfogulatlanságában.
Itt van pár barátom csak miattuk nézek be, no és az írásaim is itt vannak.
Hajrá Napvilág! Egyre jobban teljesít!
Megérte!
Szeretettel együtt érzek: Noémi
Kedves Noémi!
Köszönöm, hogy olvastad a cikket, amit közreadtam. Tudom, hogy milyen kellemetlen – én is olvastam a Fórumon, amiről említést tettél. Velem is előfordult, hogy sokára került fel az anyagom. Nem mostanában, régebben történt, hogy egy alkalommal még csak nem is szóltak, miért nem tették föl. Amikor keresni kezdtem, azt mondták, dolgozzam át, mert erős kritikának vélték (nem az itteni helyzettel kapcsolatos anyag miatt). De ennek oka lehet az is, hogy kevés segédszerkesztő van, akik nem győzik az anyagot átnézni. Vagy ha elutaznak, más halaszthatatlan ok miatt nem tudják teljesíteni a vállalt feladatukat. Ilyenkor, persze, az volna a helyes, ha több szerkesztőt bíznának meg, hogy mindenképpen egy nap múlva felkerüljön minden anyag.
Azt javaslom, hogy felejtsd el, ami történt, hiszen ha jól érzed magad itt, akkor alkossál és tedd föl a kész anyagaidat, sokan vagyunk, akik szívesen olvassuk.
Köszönöm, hogy itt voltál és olvastad, elmondtad a véleményed.
Szeretettel: Kata
Kedves Noémi és többiek!
Az általam felrakott pályázatokhoz hozzáfűzném, hogy nem egyedül az én munkám – egy kisebb csapat dolgozik az estek megvalósulásán (zsűri, szerkesztők, táncosok, programkoordinátorok stb.). Innen is köszönöm áldozatos munkájukat! 🙂
Arra a nemtelen támadásra viszont szeretnék reagálni, ami Noémi részéről érte a zsűrit a legutóbbi pályázat kapcsán… jeligés-pontozásos rendszert használunk, ami azt jelenti, hogy név nélkül kerül az "irodalmi esküdtek" elé az összes munka. Hogy szubjektív-e a zsűri ítélete? Valamilyen szinten biztosan, hiszen művészetet kell értékelni… de éppen ezért 7-8 (néha változó) tagja van a bírálóbizottságnak.
Kedves Kata!
Bár én is azok közé tartozom, akik igen ritkán jönnek a Napvilágra (írást feltölteni is és olvasni is), magam is érzékelem, hogy kevesebb az aktív tag, mint régen. Főleg a munka, a sok elfoglaltság miatt vagyok sokat távol, de igyekszem jönni, amikor csak tudok. Én is évekkel ezelőtt regisztráltam, először 2007-ben, aztán egy egészen rövid ideig nem voltam tag időhiány miatt, de annyira hiányzott a Napvilág, hogy visszatértem… és nem bántam meg! Én is sok kedves embert ismertem meg, van, akit személyesen is (örülök, hogy Te is köztük vagy!). Miközben olvastam a cikkedet, arra gondoltam, amire Marietta, azaz a közösségi oldalak (Facebook, stb.) lehet, hogy valóban népszerűbbek mostanában, illetve írta Don Paco is a Fórumon, hogy gondolt már arra, hogy talán meg kellene újítani az oldalt a kornak és az elvárásoknak megfelelően.
Folytatom fent, mert elfogynak a karakterek…
Persze, megértem Don Paco-t is, hiszen évekkel ezelőtt önzetlenül, hobbiként alakította ki a Napvilágot… sok évig Google reklámok sem voltak rajta, és tudom (programozással foglalkozó ismerőseimtől), hogy az ezekből a reklámokból befolyó pénzösszeg éppenhogy csak elég egy oldal fenntartásához (domain, tárhely), sokszor nem is fedezi… Ennek ellenére az oldal lassan tíz éve él, és nagyon jó lehetőség nekünk, hiszen tagdíj, regisztrációs díj vagy egyéb díjak nélkül bemutathatjuk az írásainkat, hirdethetjük a megjelent könyveinket, a saját honlapot… No és a segédszerkesztőink is a szabadidejükben dolgoznak az oldalon, önzetlenül.
Hozzád hasonlóan én is remélem, hogy fennmarad a Napvilág, mert én is nagyon szeretem. Jó, hogy megírtad ezt a cikket, és tudunk együtt gondolkodni ebben a témában, és szívből remélem, hogy lesznek építő gondolatok, amik segíthetnek.
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Tudom, nem könnyű fenntartani egy ilyen színvonalas lapot, mint a miénk, de akkor is meg kellene találni a módját, hogy fennmaradhasson! Én is itt-ott bejelentkeztem, de egyik sem ér föl a Napvilággal. Reménykedjünk abban, hogy majd csak kitalálnak valamit a fenntartása érdekében.
Az is érthető, ha aktív korban lévő tagjaink időnként akár családi, akár munkahelyi elfoglaltság miatt, mások pedig esetenként eü. bajaik miatt nem tudnak sűrűn benézni. Mégis fontos, hogy aki itt tag, ne hanyagolja el, mert 1500-ból időnként alig 3-5 tag legyen jelen, az mégis furcsa, pláne, ha a külső érdeklődők száma mindig meghaladja a belsőkét. Az a szám is jelzi a minőséget!
Örülök annak, hogy kedves barátokra leltem itt, s öröm, hogy van, akikkel már személyesen is találkoztam, s Te vagy az egyik!
Köszönöm, hogy itt jártál
szeretettel: Kata
Köszönöm Mónika, hogy ilyen részletesen elmondtad a véleményedet. Egyetértek mindennel, amit elmondtál.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata,
köszönöm szépen a többi alapító, szerkesztő és tag nevében is ezt a bejegyzést!
Kedves Dávid!
Köszönöm , hogy itt jártál. Ritkán történik meg.
Kénytelen voltam e rövid jegyzetet megszerkeszteni, mivel nekem szívügyem a Napvilág. S én nem tartozom azok közé, ha valami kellemetlenség is ér, hogy ne tudjak rajta átlépni. Az életem folyamán is ez segített nekem.
De az a kérésem, valamit, Ti okosok, akik jól ismeritek a fenntartás nehézségeit, valamit azért találjatok ki, hogy meg ne szűnjék a Napvilág, mert anélkül "sötétség borulna ránk…"
Tudom, nem könnyű a megoldás, de meg kellene keresni! Bár még fiatalabb lennék, hogy a segítségemet fel tudnám ajánlani.
Barátsággal, megértéssel és szeretettel: Kata
Uhh, te jó ég…
Paranoiás emberek voltak is, lesznek is, igyekszem velük nem foglalkozni a "ne etessük a tollt" szellemiségében, de néha nehéz megállni 🙁
Uhh, te jó ég…
Paranoiás emberek voltak is, lesznek is, igyekszem velük nem foglalkozni a "ne etessük a trollt" szellemiségében, de néha nehéz megállni 🙁
Jó felvetés, Katám.
Én szeretem ezt a helyet. Itt publikáltam először, és ez már egy bizonyos elévülhetetlen kapcsolat…:))) Aztán szeretem az oldal elrendezésének logikáját, sok itt publikáló kedves embert, és bár vannak gondok, amit észreveszek, azért lehetőleg sokszor betérek, ha bejelentkezetlenül is.
Nem mindent vállal feltenni a működtető, mert kemény büntetés érheti – ezt elfogadtam. Bár megértem, akik berzenkednek ezért, mert a határ nem világos – van olyan írás, amit én nem engedtem volna, mégis megjelent, más meg nem…
Vannak klikkek, akik egymást agyon dícsérik – ilyen máshol is van…
És még egy gond: ahogy Noémi is jelezte, és én is szóvá tettem már: az egyenetlen közlés, felrakás. Na, ezen változtatni kéne.
És hát, érdekes versenyek, akár díj nélkül is, e-könyv lehetőség, vagy más lehetőségek keresése az ismertebbé válásra. (összefogás újsággal, rádióval, stb.)
Kedves Irén!
Jól látod, hogy a fenntartás nem könnyű és bizonyos esetekben a döntés sem.
Vannak javítanivalók, s előfordult, hogy Nem minden anyagot tettem volna fel, ha én lennék érte felelős, és fordítva is igaz. Nem is könnyű mindenben dönteni, az is igaz.
Jó ötleteid vannak, s azokat el kell mondani, lehet, hogy meg lehet valósítani.
Én is ilyen szempontok miatt írtam meg a címet, mert a legjobb irodalmi lapnak tartom, és féltem, nehogy arra kerüljön sor, hogy megszűnik.
Én sem tartom helyesnek, hogy a gyengébb anyagokat is agyondicsérik, mert pl. a hibákra mindig fel kell hívni a figyelmet – persze, megfelelő formában.
S a csillagozást pedig jó lenne végre megszüntetni. Másik véglet, hogy sokan hozzáértés nélkül is bírálnak, hivatásos kritikusnak érezve magukat.
Remélem, arra is találnak megoldást, hogy a föltett anyagok valóban csak egy napot várassanak magukra, hogy mindenki olvashassa.
Köszönöm, hogy látogatásoddal megtiszteltél.
Szeretettel: Kata
Folyt.
És hát, a szenior tagság kérdése is szépen meg lett kerülve.. láttam a fórumon, de senki sem válaszolt rá. Nem automatikus ugyanis, de ki tudja, kinek adatik meg…amiből arra lehet következtetni, egyedi elbírálás folyik.
Ezek a gondolataim a témádról, Katám.
Kedves Irén!
Erre – sajnos, én nem tudok válaszolni. Őszintén mondom, engem nagyon meglepett, amikor észrevettem, s elég sok idő eltelt, mire megláttam.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Én, megmondva őszintén, nem is tudom miért is vagyok még ma is itt. Először 2008-ban jöttem ide az oldalra, míg itt voltam több mint háromszáz írásomat tettem fel, voltam többször a legtöbb hozzászólást író, voltak olyanok is akik azt írták akkor, a hozzászólásaim, jobbak mint a feltett műveim, majd bizonyos körülmények végett el kellett mennem. 2010–ben, egy rövid szünet után visszatértem, újra raktam fel a műveimet, ismét már kb. 800-at. Évekkel ezelőtt elkezdtek a szemeim sztrájkolni, nem tudtam majdnem semmit sem olvasni, írni sem, mivel én nem írtam, nekem sem írtak, ma már úgyszólván senki sem ír, minden versemnél csak a nullák fityognak, de én annak ellenére, még ma is majdnem mindennap felteszek egy verset, és itt vagyok, mert itt lettem azzá, aki ma vagyok. Itt tanultam meg írni, te tudod, te voltál az első tanítóm, később lettek többen is, de ma már senki. Nem panaszkodás ez, csak egy keserű helyzetjelentés, mint sokszor a Tabú verseim is.
Üdv Tóni
Kedves Tóni!
Te azok közé tartozol, akit naponta itt találok, amikor én is bejövök. Az is igaz, hogy sokszor – nekem is nemigen van látogatóm. De én sem bánom, mert szeretek itt lenni. Ne aggód, mert sokat tanultunk itt, Te is, én is. Ne aggódj, ha bentiek nem is látogatnak, sok külső látogatón k van!%
Mostanában én sem figyeltem a főoldalt, inkább azokat olvastam , akik megjelennek itt jobbra, a
LEGUTÓBB TÖRTÉNT jelzésnél.
Ennek ellenére legyünk hűek a Napvilághoz, mert valóban a legjobbak közé tartozik.
Köszönöm, hogy Nálam jártál, és elmondtad a véleményed. Ígérem, én is meg foglak Téged keresni gyakrabban.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata! És „naposok”
Most bajban vagyok, kicsit én is távolabbra vonultam, és bizony szégyellem is, olyan mintha cserben hagytam volna nem a Napvilágot, hanem magamat. Rádöbbentem, kicsit elszálltam innen, de ígérem visszatérek. Miért nem voltam? Hazudnék ha most keresném a kifogásokat. Önző voltam, és belátom, tudtam, hogy megjelenésre kerül a kötetem, ez annyira elvitt másik irányba, pedig itt a helyem és a Napvilágnak rengeteget köszönhetek. Ma pedig rádöbbentem arra, és ez nem a cikked miatt volt, (hanem teljesen más) hogy amit én kaptam itt a Napvilágon tapasztalatot, bátorítást, felelősnek érzem magam, és a szívem is azt diktálja, hogy másoknak átadjam. Paconak pedig holnap érkezik a Csendhajóm, remélve ez is ad neki erőt és kitartást, hogy a Napvilág vizein tovább evezhessünk. Itt ígérem, mostantól többet leszek. Az arra érdemeseket pedig próbálom terelgetni. Seniortagként, minimum ennyi amit a Napvilágért tehetek.
Részemről ennyi.
Mindenkinek szuverén joga mikor és mennyit van a „naposon”. Számon kérni bárkitől bármit pedig nem fogok. Nálam már lecsengett az a virtuális csapda!
A megismert barátok motiválnak, akiket pedig érdemesnek tartok, barátság nélkül is szólok hozzájuk. Ilyen vagyok és ilyen is maradok. Persze volt idő amikor úgy gondoltam, nincs már kedvem ehhez az egészhez, az utóbbi időben meg pláne, de történtek olyan események amik rádöbbentettek arra, az volt a rossz út, szóval most visszakanyarodok ide a „naposra” és sajnálom hogy olykor eltévedtem.
Hajrá Napvilág!
Kedves Panka!
Eszembe sem jutott, hogy számonkérés legyen részemről. Csak amikor be-belépek ide, megüt az a szám, amit látok, hogy a tagokból hány embert érdekel ez az oldal, amely – s amelynek aktív tagjai – vezetői – mennyit tettek azért, hogy ilyen színvonalassá tegyék ezt az oldalt, s hogy az ide belépők, akiknek szüksége van rá, mennyit fejlődhessenek. S ha nem is mindenkire, de ez vonatkozik sokunkra, magam is érzem, hogy mennyit lehet egymástól tanulni.
Az pedig mindnyájunkkal előfordul, hogy valamilyen ok miatt (s nem mindig sértődésekért) nem tud aktív lenni egy ideig. De sokan vagyunk, hogy ragaszkodunk ehhez az oldalhoz és mégis visszatérünk. S ez a jó. A sértődöttség soha nem szül jó eredményt. Nem őket kell utánozni.
Most is megragadom az alkalmat és a kötetedhez gratulálok. Ha interneten meg lehet tekinteni, én is nagyon szívesen megtenném, de sajnos – minden megjelent kötetre – nekem nem futja.
Örültem hozzáértő gondolataidhoz. Köszönöm. Kata
Kedves Kata!
Amit leírsz, tapasztalom én is: valóban egyre kevesebben vagyunk aktív tagok. Volt olyan időszak, hogy 70-80 aktív volt, most meg már elég régóta csak 35-40. Ami engem illet, 2006-ban csatlakoztam egy másik nick-néven, de 2009-ben kiléptem. Aztán visszatértem egy másik néven. Akkor is nagyon aktív, rengeteg hozzászólást író tag voltam, joggal számíthattam volna rá, hogy szenior tag legyek, de nem lettem… Nem is emiatt léptem ki, ez most nem lényeges. Viszont: a szenior tagság esetén kellene valami teljesen objektív értékelés, olyan, ami az aktív tagok esetében megvalósult. Mert én is úgy látom, hogy teljesen szubjektív alapon választják ki valamennyit, ez pedig nem korrekt a többi taggal szemben. Egy alkalommal megkérdeztem a fórumon, hogy ki lehet szenior tag, de nem kaptam választ. Folytatom
Kedves Klára!
Ezekre a kérdésekre nem mondhatom, hogy illetékes lennék válaszolni. Belépésem tudom, ha nem is a legelsők között, de elég sok időt töltöttem itt, s nem azért, írtam, és tettem föl anyagokat hogy én is szenior tag lehessek, hiszen abból annyi a "haszon", hogy az anyag mindjárt fölkerül. Engem meglepetésként ért, de az is igaz, hogy örömhírként.
De mondjuk ki, hogy nem olyan óriási hiba, ha valamiért késnek is az anyagok föltételével, hiszen a segédszerkesztők is emberek, családi vagy egyéb ok néha nem tudják elvégezni.
Én is voltam, s vagyok is máshol is tag, de azért innen eszembe se jutott volna kilépni.
Más helyeken is vannak gondok, csak másfélék, mint itt nálunk.
Tudom és érzem, hogy sokan értékelik a Napvilág munkáját, s ezért örülök, hogy ezt a rövid cikket föltettem, mert ez is bizonyíték rá, mennyire népszerű még a tagok között is, akik nem tudnak mindig bejelentkezni.
Köszönöm, hogy nálam jártál
szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Hogy felvetetted a témát, valamilyen módon reagálnom kellett rá. És itt nem a szeniorság vagy nem szeniorság a legfontosabb, hanem az alkotókkal való bánásmód: hogy legyen fenn az alkotás akkor, amikor fenn kell lennie, vagy olyan hangnemben szóljanak hozzá, ami nem sértő, és így tovább. Igazad van, a segédszerkesztők is emberek, de csak ismételni tudom magam : Artúr és az általam említett többi segédszerkesztő idejében nem volt semmilyen zökkenő, így fel sem merült, hogy ki a szenior tag és ki nem…
Szeretettel: Klári
Az oldal üzemelésével kapcsolatban az a meglátásom, hogy ha valaki egy ilyen oldalt felvállal, kötelessége azt megfelelően működtetni. Ha pedig erre nem képes vagy nem hajlandó, akkor más megoldást kell keresni. Nem kell isteníteni sem az oldal működtetőjét, sem a szerkesztőket, mert ami kötelesség, az kötelesség. Ha pedig nem tudják ellátni az általuk vállalt feladatot, akkor le kell vonni a megfelelő konzekvenciát. Volt idő, amikor nem kellett hosszú napokat várni, mire felkerült egy-egy alkotás, mert akkor a szerkesztők tudták a dolgukat. Ha nem megy, nem kell szerkesztőnek jelentkezni. Egyébként a múltkori eset óta mintha többet látogatnák az oldalt (mármint a szerkesztők)… Mindezt nem azért írtam le, hogy bárki megsértődjön, csupán tényként.
Rengeteg olyan írás kerül fel a lapra, ami nem méltó egy irodalmi oldalhoz. Gondolok itt akár a tartalomra, akár a helyesírásra. Lektornak szívesen jelentkeznék, ha egyáltalán lenne ilyen poszt… Szeretettel: Klári
Tökéletesen egyetértek Veled.
a.
A "kötelesség" ! Addig míg lehetőséget kapunk, ingyen és bérmentve, hogy itt publikáljunk, minimum annyi, hogy megértsük azt, hogy aki ezt a lehetőséget számunkra biztosítja, ennyi idő után változhat körülötte sok olyan dolog ami miatt, olykor akadozik a "kötelesség". Emberek vagyunk. Mért nem lehet egy kicsit türelmesebbnek lenni? Hiszen már jelezte, hogy miért nem tudja biztosítani azt, hogy minden zökkenőmentesen menjen. Nekünk pedig kutya kötelességünk megérteni! Emberek vagyunk, nem széthúzni, összefogni kellene, ha mással nem a türelmünkkel.
Kedves Kata!
Nem csak Te viseled a szíveden a Napvilág sorsát, és nagyon jó, hogy feltetted ezt az írást, mert eddig – én úgy éreztem – csak csendben haldoklott. Csökkenő látogatottság, csökkenő hozzászólások, sok várakozás az oldalon való megjelenésre.
Éppen Szusival beszélgettünk arról, hogy mit lehetne tenni, hogy megmaradjon ez az általunk kedvelt irodalmi oldal. Lehet, hogy nem találtunk ki olyan dolgokat, amik Dávid kedvére valók, de elmondom, kizárólag segítő szándékkal.
– Nem kellene minden alkotást átnézni egy szerkesztőnek. Mindenki feltehetné az alkotását önállóan, mint a szenior tagok. /Vannak ilyen irodalmi oldalak, pld. a pécsi CINKE, és nem látom, hogy ez valami szörnyű káoszhoz, vagy méltánytalan viselkedéshez vezetne./ Talán meg lehetne oldani azzal, ha lenne lehetőség moderálást kérni, egy-egy alkotásnál, és a szerkesztők csak azokat néznék át, és ha nem felel meg az oldal szabályzatának, akkor törölnék az oldalról. Ezzel nagyon felgyorsulna az oldalon /folyt./
Kedves Judit!"
Felgyorsulna, de föl is " hígulna."Még elképzelni is rossz, hogy mi lenne akkor. Én úgy gondolom egy vezetőre, kidolgozott alapelvre mindenképpen szükség van. Ha van egy vezető, vagy vezetőség, akkor pedig ő nem viheti mások helyett a "balhét." én a kontroll mellett szavazok. Ha lehet a napvilág mellett is, még akkor is ha másik portálon népszerűbbek a verseim.Ágnes
Kedves Ági!
Senki nem biztatja arra Dávidot, hogy dobja a lovak közé a gyeplőt. Ha valaki tag lesz itt, az elfogadja az oldal szabályzatát. Az annak megfelelő alkotásait publikálhatja itt. Ez a kontroll. Ha más alkotók szerint megszegi a szabályokat, akkor lehetne moderálást kérni.
Nem gondolom, hogy annyira fontos egy szerkesztőnek okvetlenül minden romantikus történetet, szerelmes verset átolvasni, hogy megfelel-e a szabályoknak.
Judit
Kedves Judit!
Nagyon igazad van. Tudom, hogy ezt a témát nem csak én viselem szívesen, itt a példa, sokunkat érdekel, már követi sem tudom, nem még reagálni mindenre. Már azért is megérte, hogy sokan elgondolkodnak, többen nagyon is jó tippeket ajánlanak, mint ahogyan Te is leírtad. És jók a tippjeid, mert máshol – én is mondhatnék egy másikat: A Feleségek hu-nál sem mérlegelik előre az alkotásokat, azonnal megjelennek. (Oda mostanában nem járok, valaki, akit innen, a Napvilágról is kitessékelték, oda vándorolt, nem akartam egy oldalon vele szerepelni.) Azt hiszem, hogy itt is lehetne változtatni, s talán nem ezen múlnak a gondok.
Fentebb is hozzászólsz, amivel én nagyon is egyetértek, s végre a politikai írások engedélyezésével is egyetértek – ahogyan leírod – külön, és kulturáltan, ami nem jelenthet semmiféle bonyodalmat.
Köszönöm az értékes véleményeidet.
Szeretettel: Kata
Seniortagság! Leírom mit gondolok róla.
Röviden: Ennyi szabadsága és egyedüli döntési joga miért ne lehetne az üzemeltetőnek amiben csak ő dönt?!! Miért nem lehet ezt érteni?
Judit! A cinkére csak úgy névtelenül nem lehet regisztrálni! Ott a nevedet, sőt a telefonszámodat is adni kell! Itt viszont anonim maradsz! "bizalom"
Kedves Panka!
A névtelenség nálam nem opció. Ha megnézed az alkotói adatlapomat ott a nevem, ami nem sokban különbözik a nick nevemtől. Én vállalom az alkotásaimat is, és a véleményemet is, névvel. Így nem ráz meg, ha valamelyik irodalmi oldalon meg kell adnom. Talán ósdi gondolkodású vagyok, de szerintem a névtelenség, az arctalanság csak kárára van egy igényes irodalmi oldalnak. Mert miért is kell titoknak lennie, hogy ki vagyok?
Judit
Judit! Rátapintottál a lényegre! Én azokról beszéltem akik nem adják a nevüket! Gondolj bele! Bármit megtehetnek! Mert akár hogyan is de a névtelenség a virtuális közeg útvesztője! pl. beregisztrál és a neki nem tetsző alkotónak bármit odafirkanthat! De van ennél durvább is! De ez ezzel jár! Itt is vannak akik kiélhetik azon ösztöneiket amit a hétköznapokban elfojtanak!
/folyt./ való megjelenés, és a megjelenési sorrend kérdése, amit sokan nehezményeznek.
– Az oldal szabályzata szerint törölni kellene azokat a tagokat, akik hosszú évek óta nem léptek be, vagy soha nem is töltöttek fel alkotásokat. Tele van az oldal "halott" alkotókkal, meg lehet nézni a TAGJAINK menüpontban.
– Sokan elmentek más irodalmi oldalakra azért, mert úgy gondolják, hogy a Napvilág megszűnik, és nem érdemes már energiát fektetni az alkotások publikálásába, és a hozzászólások írásába. Ha világos lenne, hogy megmarad az oldal, szerintünk sokan visszatérnének.
– Rendben van, hogy az oldal üzemeltetéséhez szükségesek a reklám felületek, megértjük, megszoktuk. Azonban a legújabb reklám az alkotások tetején belelóg a szövegbe, ha valaki nem regisztrációval lép be, akkor nem tudja kiolvasni az első két sort rendesen, ami a prózáknál is zavaró, de a verseknél – pláne egy haikunál – tragédia! Nem jöttünk rá, hogyan lehetne "kikapcsolni" ezt a reklámot, minden esetre /folyt./
…hát pereg az oldal most, és egy kis érdekesség, ugyanis a számok is tudnak mesélni.
Rászántam az időt gyűjtögettem.
Akik 2014-ben bejelentkeztek az oldalra tagok közül. 309 alkotó. Ez nem jelenti azt, hogy feltettek alkotást.
Fent látható, mennyi a taglétszám.
/folyt./ feljebb kellene csúsztatni a reklámot, vagy lejjebb az alkotásokat.
– Ami még sokak szemében szálka, az a pontozás. Már egyszer szavaztunk arról, hogy legyen-e pontozás. Ha jól rémlik leszavaztuk. De azóta is megmaradt. Egyszer valakinek volt egy – szerintem – jó ötlete, hogy a TOP listán a legolvasottabb / legtöbb hozzászólást kapott/ alkotások legyenek fenn, mert jó dolog a TOP lista, felhívja a figyelmet olyan alkotásokra, amikhez – idő hiányában – el se jutnék. Pontozás hiányában egy sértődési faktorral kevesebb lenne!
– Ha mindenki maga tehetné fel az alkotását, akkor nem lenne sértődés a szenior tagságból sem, mert sokakat ez is bánt. Igen, szíve joga Dávidnak kiválasztani a szenior tagokat, de ettől még megsértődnek azok, akik több évi tagság, sok feltöltött alkotás, és rengeteg hozzászólás után sem lesznek azok!
– Amikor valaki belép az oldalra, elfogadja az oldal szabályzatát, ha az alkotása sérti a szabályzatot, akkor elfogadja az alkotás törlését is. /folyt./
Judit! A megjelenési sorrend!!! Szerintem nincs olyan sok seniortag, hogy ebből ilyen hisztéria kerekedjen! Csak vannak páran akik képtelenek elfogadni, hogy ők még nem azok, vagy miért nem azok. Ezért mindenféle módszert megtalálnak, hogy …! de ezt már nem minősítem.
Kedves Panka!
Mivel lelassult az oldal feltöltése az új alkotásokkal, szoktam olvasni a panaszokat, hogy mire feltöltik a szerkesztők, addigra le is kerül a főoldalról az alkotás. Elsősorban erre gondoltam, a szenior tagság egy másik dolog. Ha mindenki maga tölti fel az alkotását, akkor megjelenik a főoldalon az alkotás, a feltöltésének percében, és nem három nap múlva sok másikkal együtt.
Sajnálom, ha nem voltam elég érthető, de már így is lassan hosszabb a hozzászólásom, mint Kata írása. 🙂
Judit
Kedves Judit!
Elnézésedet kérem, de ért már atrocitás ez miatt. Hm a sorrend ez egyszerűen megoldható kell még ember aki felvállalja a szerk. posztot.
megjegyzem: a szerk. az idejüket nem sajnálva teszik a dolgukat, az idő pedig… nem mindeig egyformán elég, sorolhatnám miért.
szóval türelem, türelem, türelem, és az elégedetlenségeket is egyesek próbálják meg emberhez méltóan kezelni. Judit te azt teszed, de elég ha páran nem képesek rá és akkor borul minden!
szerintem ebben van a hiba. Az ajánlóba pedig bárki egy hétig adhatja bármelyik művét, esetleg abban lehetne a kulcs nyitja egyenlőre.
Kedves Panka!
Igen, minden maradhat a régiben, nem kell okvetlenül újítani. Én újítások nélkül is jövök, ha tudok, de nekem nagyon sokan hiányoznak a régiek közül. Többekről tudom, hogy miért hagyták el az oldalt, és azokra a problémákra próbáltam megoldást javasolni, ami miatt mások elmentek.
Judit
Még annyit részemről, hogy, ha nem lenne az a pár ember aki egymásnak ír hszt, akkor kilincs-kuluncs be lehetne zárni. Ugyanis egy szép magyar mentalitás az is, ha nem írsz hozzám, majd én sem fogok. Hoppsz!
Ez a röhejes, de él jó elevenen.
Más: A medve legalább ha egy évben kb 10 szer itt van mindjárt bezuttyant egy pályázatot.
A hatékonysági mutatója jeles!
Kedves Marietta!
Régen elvem volt, hogy az új tagoknak, ha csak egy picit is érdemleges alkotást tesznek fel, akkor írok hozzá hsz-t, hogy érezzék, érdemes alkotni. Azokhoz az alkotásokhoz, amiket rémesnek minősítettem, inkább nem írtam semmit, a csend is egy értékelés…
Aztán szépen leszoktattak erről. Miért? Egy hang nem sok annyit sem válaszoltak/ vagy többet be sem léptek/ vagy törölték az alkotást/ vagy törölték magukat az oldalról.
Felesleges időpazarlás volt a hsz megírása. Ehhez túl rövid az élet, és túl sok a fontosabb teendő.
Judit
/folyt./ Talán a legfájóbb kérdés a politikához köthető tartalom, mert az egész életünket átszövi a politika, olyan mélységig avatkozik bele az emberek magánéletébe is, hogy nehéz figyelmen kívül hagyni, és nem írni róla. Kövezzetek meg érte, de szerintem lehetne egy ilyen "műfaj" is, pld. közbeszéd címen, és ott KULTURÁLTAN kifejtheti mindenki az írásaiban, amit a témával kapcsolatban el szeretne mondani. Itt viszont nem lehetne hozzászólásokat írni. Aki ragaszkodik a másik véleményének pocskondiázásához, annak lehetne ajánlani az origót, ott semmi akadálya ennek.
Hát röviden /vagy hosszan? 😀 / ennyi, ha valamit kifelejtettem megkérem Szusit, hogy írja meg.
Judit
Marietta! Van, hogy a kevés az több! Ezt az tudja igazán aki részt vesz egy ilyen pályázat utáni Napvilágos irodalmi esten. Persze igazad van, ha itt is aktívabb volna, ott is sokkal többen lennének szerintem. Judit az előzőekhez szólva a reklám csik valóban elriasztja a kinti olvasókat. Lemaradnak az elejéről. A politikai dolgok pedig nem irodalmi oldalra való, több okból is de ezt nem részletezem, de hidd el, jobb ha az nincs itt jelen. Szerintem olyan dolgot kéne kitalálni ami ad egy kis motivációt. Mondjuk játék, erre lenne ötletem. A hozzászólások. Bizony sok olyan alkotó van, aki csak felteszi az írását, de másokéhoz egy gondolata sincs. Ezt csak ő tudja igazán, miért így van jelen. Képzeljük el, hogy egyszer csak ott ülünk egymással szembe, és megszűnik a virtuális láthatatlanság! Vajon másképp gondolkodnánk? Szerintem egy ilyen virtuális közegben a játék (akár a szavakkal) de talán bármely témakörben lehetne.
Éppen azt írtam, hogy ritkán cammog be, és mégis micsoda hatékonysággal. 🙂
A senior tagoknak is van várólista, abban az esetben, amikor javít, vagy módosít. És? Évekig úgy volt. Kivárom aztán ennyi.
Hogy Paconak elment a kedve, hát khmmm nem csodálom. Egy melóhelyen ha probléma van felmondunk, vagy felmondanak. Ő még nem mondott fel. Ha megtenné, belátnánk azt jó volt ez így, csak akkor már késő lenne.
A vállalásokról annyit.Megnézném bárki is csinálná a feltöltést hibátlanul tenné azt? Olyan nincs. Az mese nagy adag habbal. Mindenkinek megfelelve. Csak köszönet a társadalmi melóért. A sértődékenység egy állapot. Előbb utóbb megbékélés lesz belőle, és lenyugvás.
Az sem tragédia.
Egyben egyetértünk, kell a Napvilág! A lényeg ez!
Valamint: vannak akik éppen ezért nem adják a nevüket, mert már estek csapdába! Azért is nehéz hozzászólni egy- egy alkotáshoz, mert nem tudjuk ki ül a másik szobában! ! !
na befejezem túl mélyre ástam.
A Napvilágot én nagyon igényes lapnak tartom, és szerintem jelenleg sem pang.
Hálás vagyok, hogy ide írhattam, kedvenceim ma is olvasom, ha hsz-z már nem is írok.
Óvva intem a szerkesztőséget attól, hogy "politikai, közbeszédi" rovatot indítson, mert akkor elszabadulhat a pokol, és nehéz lesz majd elválasztani a hasznosat a kekeckedőstől, a szalonképtelentől, megjelenhet pl. a rasszizmus, ha burkolt formában is. Teszem ezt annak ellenére, hogy a művészeti ágak kapcsolódhatnak a politikai nézetekhez, stb…
De, higgyétek el, nem éri, nem érné meg, maradjon tiszta a lap!
Na ja! És maradjon meg a Napvilág csendje, szeretném, mert véleményem szerint egy írás attól még nem feltétlenül jó, ha megbotránkozásra késztet, bárkit sért, botrányt kavar. Vannak e célra más "sajtóorgánumok".
A szerkesztőségnek meg legalább adassék meg az a privilégiuma, kit minősítsen Senior tagnak – szerintem valamennyien rászolgáltak.
Igen túlparti teljesen egyet értek!
Ezeket a kérdéseket majd inkább az illetékesek válaszolnak, s ők döntenek bennük. Egyébkánt még családon belül is előfordul, hogy a politikáról – s másról is – nem egyezik a vélemény. Azért nem kell egymásra haragudni, el lehet mondani mindent, ahogyan Judit is jelezte – kulturáltan, nem, összeveszni azért, egymást majdnem "lehülyézni" (itt is előfordult), mert más a véleménye. Egyéni szabadság!
Köszönöm, hogy itt jártál.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Judit!
Judit abban nincs semmi rossz, ha megoldható ötletekkel vagyunk. Mi alkotok az oldalt úgy tudjuk előbbre vinni, ha nem ellenségeskedünk és nem követelőzünk és nem türelmetlenkedünk és nem vádaskodunk.
Hogy jobban érezzük magunkat az pedig nem csak a felkerült alkotások sorrendjén múlik, és nem a főoldalon lévő idő mennyisége… hanem még rengeteg tényezőn, maradjunk annyiban emberi tényezőn… de az már nem irodalmi rovat.
És a senior tagok sose sorakoztak fel privilégiumaik védelmében, nem stílusuk, ők csak egyszerűen vannak, lettek – szerencsénkre!
pontozás, hsz-ek:
A pontozásról megvan a külön-bejáratú (nem túl szalonképes) véleményem. Leegyszerűsítve: kevés az ötös alatti pontszám.
A magam részéről nagyon örültem azoknak a hsz-eknek, melyeket azok írtak hozzám, akiket tiszteltem, írásaik becsültem. Sok hozzászólásra nem tarthattam igényt, mivel jómagam is kevés véleményt írtam – az én hibám. Annak viszont örültem, hogy láthattam: sokan olvasnak, hsz-ek nélkül.
Vannak akik sok hsz-t írnak, írnak majd mindenhez, azután viszonzásként kapnak is épp eleget. Meg vannak grafománok is.
Erről ennyit.
De demokráciának lennie kell!
Én mindenesetre nagyon örültem, hogy a Napvilág tagja lehettem.
Hajjaj, sejtettem, hogy vitaindító lesz ez. De semmi gond, talán szükség van rá.
Kedves Klára (és antonius),
azzal kezdem, akármilyen rosszul is hangzik, nekem nem "kötelességem" bármit is tennem ezzel kapcsolatban. Papíron legalábbis. Emberileg valószínűleg elvárható és ennek megfelelően sokáig rengeteg szabadidőmet rá is fordítottam. Soha nem kértem és vártam – idézve téged – hogy istenítsenek, mindössze egy jó kis önképző közösséget szerettem (szerettünk) volna létrehozni és ez sikerült is, 2004 óta sok szép éve volt a klubnak.
Ahogy korábban leírtam, jelenleg nem fér bele az életembe a Napvilág fejlesztése és karbantartása, ezért a legegyszerűbb az lett volna, ha simán lekapcsolom egy "köszönjük a megértést" típusú kiírás mellett, de nem akarok kiszúrni azokkal, akik számítanak erre az oldalra, erre a közösségre. Szóval igen, emberileg biztosan kötelességem lenne gondoskodni a megoldásról, ezért kértem már korábban, jelentkezzen, aki ért a programozáshoz és átvenné.
(folyt.) Senki nem jelentkezett. 10 év tapasztalatával tudom, mennyivel nehezebb egy ilyet vinni, mint amilyennek tűnik az első lelkesedés során. Hasonló kezdeményezések tucatjai indultak és haltak el az évek alatt. Igen, a Napvilág látogatottsága is erősen leapadt. Ennek több oka van, a fejlesztések elmaradása, a közösségi oldalak szárnyalása, stb. És némelyeknél a sértődés. Hogy nem nyert a pályázaton, hogy nem lett szenior tag és hasonlók. Ezekkel nem tudok és már nem is akarok mit kezdeni, akár tűnik gorombaságnak (beképzeltségnek, nagyképűségnek és még amiket megkaptam), akár nem.
Ugyanakkor a megmaradt törzsközönség megérdemli, hogy megerőltessem magam és megreformáljuk a portált. Más kérdés, hogy utána mi lesz? Mert az alapvető problémák akkor is megmaradnak. Egyfelől megy a panaszáradat, hogy minden pocsék minőségű alkotás felkerülhet, másfelől többen azt kérik, ne is legyen ellenőrzés, az csak lassítja a folyamatot. A kettőt egyszerre nem lehet…
Kedves Don Paco!
Csak a véleményemet írtam meg. Nem állt szándékomban senkit sem megsérteni, de úgy gondolom, hogy a tényeket senki sem tudja megcáfolni. Nagyon jól tudom, hogy nem vártad el, hogy „istenítsenek”, de valójában ez történt Nagy Noémi hozzászólását követően. Egy dolognak mindig legalább két oldala van. Ő valóban nem a legmegfelelőbb módon közölte a panaszát, de a te reakciód rá bizony nem volt túl elegáns – hogy mást ne mondjak.
Ha nem kötelesség, hát ne legyen az az oldal működtetése. Köszönettel tartozom én is, hogy egyáltalán létezik, mert sok írásom fenn volt korábban is, most is. Csak amikor elindítottad, gondolnod kellett volna rá, hogy itt számtalan, különböző hátterű, más-más habitusú ember lesz tagja a közösségnek, akikkel még akkor is finoman kell bánni, ha az egészből már teljesen eleged van. Ebben igenis van felelősséged, mert az oldal vezetője vagy, s ha a te hozzáállásod ilyen, mit várhatsz el a tagoktól.
Kedves Don Paco! Ha már ilyen megtiszteltetés ért, hogy (ha zárójelben is, de) megszólíttattam. 🙂
Azt tartom a legelső dolgomnak, hogy nagy tiszteletemet fejezzen ki, amiért ezt az oldalt létrehoztad, működteted, és ahogyan működteted. Az „ahogyan” alatt elsősorban a fegyelmezettséget, a visszafogottságot, az elnéző nagyvonalúságot tisztelem, értékelem benned, amivel kezeled a nem egyszer méltánytalan, hálátlan megnyilvánulásokat, amivel illetnek, illetünk.
De, Klára hozzászólásának tartalmával is egyetértek, és a problémafelvetés módja is tetszik, a „szembe babám, ha szeretsz” kertelés és mismásolás nélküli véleménynyilvánítás. Azt gondolom, hogy a szerkesztők működése, ill. késve működése kelti itt a legtöbb csalódást.
Klárához hasonlóan én is azt gondolom, hogy egyiküknek sem tartottak fegyvert a homlokához, hogy a lap működtetésében részt vállaljon.
A szenior tagsággal kapcsolatban: egy pillanatig sem volt sértődés bennem amiatt, hogy nem lettem az, sőt, nem is vágyom rá. Csak éppen annak a lehetősége érdekelt volna, hogy egyáltalán ki lehet az. Van-e valami objektivitás benne, vagy nincs. S ha a te előjogod kiválasztani, hogy ki lehet az, nincs ellene semmi kifogásom. Nem leszek boldogabb, ha szenior tag leszek, és nem leszek kevésbé az, ha nem.
Üdvözlettel: Klára
A véleménynyilvánítás sosem hiba. Egyik oldalról sem. Én amikor idejöttem egészen más volt a légkör. Azután megváltozott itt sok minden. Csendes szemlélője voltam, egy jó ideig. Egy idő után azonban amikor elég erősen úgymond fellendült a negatív megnyilvánulás, olykor az eldurvulás, hm elgondolkodtam. Teszem most is, és megint csak élesedik.
Nem istenít itt senki senkit, csak esetleg másként gondolkodik. Viszont a kényesebb dolgok a változtatások szavazásra is kerültek már. Óhajra, kérésre.
Pl: a helyesírási ablak, a fórumon kérések miatt be lett építve. 102.07.12-én érkezett az első bejegyzés. Most 2014-et írunk, és január óta egy kukk sem lett beírva. Közben sem sok!!!
Ennyit erről.
Sosem nézelődtem úgy az oldalon mint ebben a két napban. Egyébként pedig ki tehetné kellemessé ezt helyet? Talán mi együtt. 🙂 Gondolom én. A fenének van kedve zsörtölődni.
Kedves Marietta!
Jó, hogy legtöbben így gondolkodnak.
Köszönöm .
Kata
F: Szerkesztőnek lenni az én felfogásom szerint rang, megtiszteltetés, elismerés, s egyben elvárás, munka, FELADAT.
Kísérje tevékenységüket tisztelet és hála.
De, ha valaki bármilyen okból nem képes megfelelni az elvárásoknak, vonja le a konzekvenciát és kérjen elnézést, amiért rosszul mérte fel a lehetőségeit és ne torzítsa, ne hátráltassa egy struktúra jól megtervezett működését.
A szenior tagsággal nincs bajom. Ha itt is kellenek az egyenlők között egyenlőbbek, ám legyen. Az előny, amit normális működés mellett élveznének, nem irritáló, de, ha napokig nem kerülnek fel az alkotók munkái, az övüké pedig mindenkor azonnal, akkor a lehetőségek, kedvezmények eltolódott arányai szerintem nem csak elgondolkodtatóak, hanem – fölvállalom – torzak.
Az sem ártana a lapunk megítélésének, ha a feltett kérdésekre válaszok érkeznének. (Még akkor is, ha kényelmetlenek, mint Klára senior tagságra vonatkozó kérdése.)
Végigolvastam a jegyzetet és a hozzászólásokat is. Sok mindenben egyetértetek sokakkal, és most én is hozzáteszem a "magamét". 🙂
Tény, hogy a kezdetek óta – főleg az utóbbi 1-2 évben – megcsappant az aktivitás, magamról tudom, hogy a mindennapi élet egyszerűen elsodorja az embert. Én pl. ezért nem is vállalkoztam soha a segédszerkesztői szerepre, rengeteg plusz munkát vállal az, aki ezt vállalja. Valóban akadozhat a feltöltés, ezt nem tudom, jómagam (bár senior tag vagyok) nagyon régen nem töltöttem fel semmit, miattam biztos nem csúszott lejjebb senki alkotása. Megoldás lehet, ha az "elégedetlenek" közül páran – akiknek ideje engedi – jelentkeznének Paconál segédszerkesztőnek, hátha egy-két plusz kéz/szem jól jön. És akkor máris cselekedtek a "beszéd" helyett. Azzal is egyetértek, hogy lehetne több játék, stb., de ha megnézzük, a mostaniak (verspárbaj, láncvers) se működnek, és a második ABC pályázat is sajnos érdektelenségbe fulladt anno. Folytatom…
Őszintén nem tudom, mivel lehetne aktivizálni az embereket. Ha néha összehozunk egy-egy pályázatot, azt is kikezdi valaki. Mi, páran, "csúnya" szeniorok, próbáljuk ezeknek a pályázatoknak és felolvasó esteknek a szervezésével felrázni az életet, több-kevesebb sikerrel. Mindezt örömből, lelkesedésből, 0 forintból, sok időráfordítással, szívesség-kérések tömegével. Ingyen helyszín, ingyen technika, ingyen plakát, ingyen fellépők, nincsen belépő, stb. Más is csinálhatna, csak Paco "rábólintása" kell a témára és a Napvilág névhasználatra, de csinálja más? Régebben volt sok "sima" találkozó, kirándulás, összejövetel is, de ezeket is kb. ugyanaz a 10-15 ember szervezte ill. látogatta. Meg volt hirdetve minden, mégse jöttek az újak (se régiek), nem akartak ismerkedni. És nem, nem csak Bp-ről beszélek. Voltunk Komáromban, Győrben, Fehérvárott, Veszprémben, stb. Én is sok kedves ismerőst, barátot szereztem itt, ez az első és egyetlen hely, ahol publikálok/tam. Mit kéne még tenni?
Kedves Poppy!
Jól ismered a helyzetet. Nem értem, sok tehetséges ember közül miért nem jelentkeznek segédszerk.-nek? Ha nem lennék legidősebb köztetek, ott lennék mindenütt, mint korábban, de már „a lábamon alig-alig állok” – mint a nótában: Biztosan elmennék Szegedre-Miskolcra, bárhová, vagy megszervezett kirándulásokra. Tudom, nagyon jó megismerkedni személyesen akikkel itt, az oldalon akár mindennap találkozom.
Igazad van, ha valaki kezd láncverset vagy párbajt, alig látogatják. Pedig nem hiszem, hogy mindenki, aki tagként bejelentkezik, annyira el lenne foglalva, hogy nincs rá ideje gyakrabban benézni. Sajnos, akad elég gond, de hátha most kicsit mindnyájan felrázódunk, s jó tippekkel, némi változtatással jobb lenne a hangulat.
S az öt csillagot el kellene megszüntetni. Ha valakinek tetszik az írás megdicsérheti, s ha hibát talál azt is elmondhatja udvariasan, de a csillagozást én magam is leszavaztam.
Köszönöm, hogy te is itt jártál.
Szeretettel: Kata
Klára,
a felelősség és a kötelesség nem ugyanaz, de ebből nem nyitok vitát. Igen, igazad van, néha kicsit nyers vagyok, mert mindig újra és újra ugyanazokat a – néha erősen vádaskodó – kérdéseket kapom meg és ebben fáradtam el az évek alatt. Tudom, aki nem bírja, ne csinálja, de ez van. Ismételve magam, lekapcsolni nem akartam, inkább kissé háttérbe vonultam, ha úgy tetszik, magára hagyva a közös gyermeket.
A szenior tagság nem szubjektív, vannak kritériumai, mint a legalább fél éves regisztráció, gyakori fellépés az oldalra, másokhoz írt vélemények, illetve, hogy ne kelljen moderálni a hozzászólásait, visszadobni az alkotásait. Nem gyakran, évente 2-3 alkalommal ellenőrzöm a listát
antonius,
így már jobban értem, és többségében el is fogadom amiket írsz, sajnos jogosak az észrevételek 🙁
Poppy,
ez is igaz, nyugodtan jelentkezhetne szerkinek, bármelyik rátermett regisztrált tag kipróbálhatja 🙂
És sokan nem tudják, hogy az FB oldalt te viszed, ezért itt is köszönet!
izé, akarom mondani, "nyugodtan jelentkezhetne szerkinek bármelyik regisztrált tag, aki rátermettnek érzi magát"
Kedves Kata!
Vártam egy kicsit ameddig egy kicsit lecsendesedik a szél a Szenior- vagy nem szenior tagok között. Tény: A szenior tagság egy privilégium.
Egy privilegizált tag argumentációijai, a nem privilegizáltakkal szemben a privilegizálással kapcsolatban csak abban az estben önzetlen, ha ő hajlandó lemondani a privilégiumáról. De ameddig él vele, közben a többiek javát próbálja értékelni, addig kételkedni fogok a szavaiban.
Ez úgy valahogy van, mint a babonás emberek. Sokan magukat annak valják, de én még egyről sem hallottam, hogy lemondott volna a tizenharmadik fizetéséről.
Üdv Tóni
Semmi sem tart örökké, tehát a jelenlegi helyzet sem. Egy közösséget a tagok összessége jellemzi. Amilyen jellemből több van, olyanná válik. Ez bizony ilyen egyszerű.
Lehet, hogy szigorú voltam, amikor még szerkesztgettem. Sőt biztosan. Például ez az alkotás nálam nem ment volna át a szűrőn. Nem azért, mert irritál. Nem azért mert Kata írta. Egyszerűen csak azért, mert a szabályzatot én szó szerint vettem annak idején, és abban benne van, hogy az oldalon nincs helye olyan írásnak, amelyik magával az oldallal foglalkozik.
🙂
Meg kell mondanom, hogy annak idején, amikor te voltál az egyik segédszerkesztő, meg talán Inesita, Banyamacska és Jodie, minden fennakadás nélkül működött az oldal. És igazad van: a szabályokat mindenképpen be kell tartani. Úgy vagyok vele, hogy rend a lelke mindennek.:)
Üdv: Klári
Kedves Artúr!
Talán tévedés a megállapításod, mert a cikkel nem az "oldallal" foglalkoztam, azzal eddig is, most is elégedett vagyok, még ha igaz, hogy időnként némi változtatás nem ártana, akkor is. Én csak azokhoz a tagokhoz kívántam szólni, akik csak bejelentkeztek, de nem foglalkoznak azzal, amiért itt lehetnek, hogy időnként belépjenek, rakják fel a prózáikat és verseiket, éljenek a lehetőséggel, amit itt kapunk.
S azt tudom, s nem is vitatnám soha, hogy mint szerkesztő, igen, lelkiismeretesen elláttad a feladataidat – még szigorúságod ellenére is.
Sajnálom, hogy olyan az anyag, amelyet törölni kellett volna s a jelenlegi szerkesztőket, amiért ekkora bűnt követtek el – miattam.
De talán mégsem rossz, és mégsem bánom, mert miatta jó gondolatok is születtek a NAPVILÁG fennmaradása érdekében.
Én megköszönöm mindenki munkáját, a főszerkesztő, a szerkesztők tevékenységét, akik azért fáradoznak, hogy a Napvilág sokáig fennmaradjon!
Szeretettel: Kata
Artúr,
talán nem emlékszem jól, de én nem tudok ilyen szabályról. Hogyha rosszul emlékszem, elnézést érte. Most ránéztem a szabályzatra, nem látok erre utaló pontot, de lehet, hogy átsiklottam felette. Valóban nem rémlik, nagyon régen fogalmaztuk már.
Klára,
annak idején a három alapító is aktívan részt vett a szerkesztői munkában (aztán már csak ketten, majd maradtam egyedül), jóval többen voltunk a feltöltéseket ellenőrizni. De még mindig adott a lehetőség, várom szeretettel a jelentkezéseket a szerkesztői posztra!
Minden kedves klubtársamhoz, aki itt járt, és elmondta a véleményét:
Elnézését kérem annak, aki netán többször is szólt, és nem válaszoltam volna rá. Akik nem a cikkemmel kapcsolatban nyilatkoztak, hanem mások véleményéhez kapcsolódtak, őket kihagytam, hiszen egymással beszélgettek, s reagáltak rá.
Egyébként már olyan hosszadalmas a véleményt elmondók anyaga, hogy áttekinteni is nehéz.
Olyan érzésem támadt, hogy nem olyan vészes a helyzet, amit leszűrtem az utóbbi időben kevés látogatók számából, hiszen a nagy többség szeret itt lenni, szeret a föltett anyagokban böngészni.
Jó, ha a felmerült gondok felszínre kerülnek, könnyebb rajtuk segíteni, mintha valaki magában hordja.
Mindnyájatoknak köszönöm, hogy nálam jártatok
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Nem tudom, hogy erre számítottál-e, amikor ezt a jegyzetedet kilőtted az éterbe, mindenesetre elég szép számban érkeztek visszajelzések (egyesek jogos, mások kevésbé jobbító szándékú hozzászólásokkal illetve a témát).
Az én észrevételem az, hogy nem szabad azt sem elfelejteni, hogy nagyon sokan próbálkoznak meg az írással – új hobbiként veszik fel, amit később elhagynak – érdeklődés vagy idő hiányában. Legjobb példa erre az az iskolás réteg, amelynél egyfajta fellángolásként jelentkezik a próféta-költészet (a most-mindent-jól-megmondok kategóriából), aztán szép lassan elhagyják ezt. Én is így kerültem az oldalra 2006 táján (azóta második regisztrációmat töltöm az oldalon), de azzal a szerencsés különbséggel, hogy – bár ritkábban, de – továbbra is alkotok.
Folty.köv.
Kedves Medve!
Hagy mondjam el itt, hogy nem szeretem a nick-neveket, a Tiéd nagyon jó. Azonban sokan választanak érthetetlen, bugyuta-kifejezéseket. Mindegy. De amikor a nevedet látom, magamban minden alkalommal megtoldom: brum-brumm… Igaz, nem ide tartozik, egyszer meg akartam Neked mondani.
Köszönöm, hogy eljöttél és elmondtad a véleményed.
Amikor belépek, látok egy számot, hányan vagyunk itt. Persze, nem csak 3-4-en vagy 5-6-an vannak jelen egy-egy nap, mert lehet, hogy később mások is belépnek, egész nap változik és az egész napi összeg számítana a látogatottságnak. De az zavart-zavar engem, hogy korábban, minden alkalommal többen látogattuk ide. Az is igaz, hogy akik valahová dolgozni járnak, nincs annyi idejük, mint a nyugdíjas-korúaknak. De én azok közé tartozom, akik szeretünk itt lenni, és én legalább is, aggódom, nehogy valakinek eszébe jusson megszüntetni.
Ürülök, hogy Te is ezek közé tartozol.
Ha az inaktív tagok törlésének kérdése merül fel, mindig ellentét van bennem:
1) A törléssel hely szabadul fel új alkotók részére; reálisabb képet kapunk a tagságról; és esetleg motiváljuk az inaktívakat arra, hogy ismét belépjenek (hiszen kapnak előzetes értesítést)
2) A már feltett munkák viszont a klub múltjának építőkövei (úgy is mondhatnám: szerves részét képezik az itteni irodalmi anyagnak, függetlenné váltak a szerzőtől). Egy csomó olyan inaktív tagunk van, akinek munkásságát a mai napig szívesen böngészem…
A szenior tagsághoz nem tudok mit hozzátenni: ha Paco dönti el, kinek adja meg, tőle lehet kérvényezni (alapos indoklással)…
Az oldalon való aktivitásom az utóbbi években kicsit visszaesett, ehhez hozzátartozik az is, hogy inkább a húsvér kapcsolataimat preferálom, illetve az oldalon megismert barátaimmal való személyes találkozásokat.
Ha valaki szeretne becsatlakozni a pályázatok és irodalmi estek szervezésébe, kérem, hogy jelezze Poppynál vagy nálam privátban. A segítség mindig jól jön. 🙂 Úgy néz ki, hogy már nem sokáig kapjuk ingyen a Bálint Ház szolgáltatásait, ez lesz a következő nagy feladat: hogyan oldjuk meg minél kevesebb személyes ráfizetéssel a dolgot…
… mert hogy saját szabadidőnk és pénzünk terhére szervezzük az esteket (Poppy finoman 0 Ft-ot írt, de ez így nem felel meg a valóságnak). Akkor miért csináljuk mégis? Mert van, aki eljön, és jól érzi magát az alkalmainkon – legutóbb is nagyon jó kis csapat verődött össze. 🙂
Elnézést, a sok szövegért (vagy ha eltértem volna a témától)!
Üdv:
medve
"Na szóval." Nem lesz népszerű, amit most mondani fogok, de nem különösebben érdekel.
A Napvilág egy civil szervezet. És a civil szervezetek többsége jórészt tagdíjból finanszírozott. Mert az igazán nem várható el, hogy bizonyos költségeket a szervezők saját zsebükből finanszírozzanak. Én a magam részéről, évi 2-3 ezer Ft, éves tagdíjra gondolok, jelképes összeg ez, természetesen, aki nem engedheti ezt sem meg magának, attól nem kérnénk! Önkéntes alapon mehetne az egész. Nem tudom előre kiszámítni, mennyi lenne a befolyt összeg, de bizonyos kiadásokra mindenképpen futná. Csak van némi hátulütője a dolognak (adminisztráció, könyvelés – adózás), de biztos vagyok abban, akad tagjaink között, aki ért ezekhez a dolgokhoz, és vállalná.
Amúgy, a kiírt pályázatokra is lehetne pályázati díjat szedni, 2-300 Ft.ra gondolok pályaművenként. Ebből tán futná a rendezvény költségeire is.
mondom ezt én nem "szenior", inkább csak "junior" tag, idén leszek 61.
Kedves Frigyes!
A Napvilág (tudtommal) sajnos nem civil szervezet, így az említettek nem érvényesek rá… a szervezeti volta elég sok plusz gonddal járna (a költségvetésen túl), és félő, hogy nem lenne olyan ember, aki vállalná a folyamatos fenntartását, pályázatok írását stb.
A másik: a célunk az, hogy mindenki ingyen vehessen részt az alkalmakon – ne kerüljön pénzbe az alkotás (arra vannak más oldalak). Tudom, hogy ezzel magunk alatt vágjuk a fát, de ez -legalábbis részemről – alapvető követelmény.
Köszönöm jobbító szándékodat!
Üdv:
medve
Lám, Te is azok közé tartozol, aki keresi a módját annak, hogy fennmaradjon a Napvilág. Ezért gondoltam arra, hogy felkeltem a tagok figyelmét. Nem is gondoltam, hogy ennyien fognak reagálni rá.
A tagdíjjal és a pályázatokkal kapcsolatos javaslataidat Medve megválaszolta. Ezek szerint itt nem lehet bevezetni. Máshol is fizetni kell, én is, és sokan befizetnénk, azt hiszem, de ha nem megy, valami mást kell kitalálni, mivel én a régi belépettek közé tartozom, s nagyon sok tapasztalat azt igazolja, hogy sokan – én és mások is – tanulhattunk egymástól. Sorolhatnék példákat, és kiváló kortárs-írók-költők nevelkedtek fel évek alatt.
Köszönöm, hogy itt jártál, elmondtad véleményed, s örülök, hogy azok közé tartozol, akik szeretnek itt lenni.
Szeretettel: Kata
És, ha már kevesebbet írok, azt is inkább a magam számára, nekem megérné ez a kiadás, mert szeretek itt lenni. És ma már semmi sincs ingyen! Néha még a barátság sem.
akkor üdv nektek, szerintem, tán meg kéne erről a javaslatról szavaztatni a csapatot.
túlparti-frigyes
Sokan, belépés előtt nem gondolnak arra, hogy a tagság feladatokkal járna, s aztán csak a nevük szerepel éveken át, semmiben nem vesznek részt, nem lépnek be. Azzal egyetértek, hogy némi tagdíjat fizessünk, hiszen máshol is tag vagyok, ahol fizetni kell, s mivel az irodalmat kedvelem, ezért szívesen befizetem. De – mint láttam, az sem egyszerű, ilyen sok belépőnél figyelemmel kísérni, betartva a szabályokat.
S az én figyelemfelhívásom nem olyanoknak szólt, mint pl. Te vagy, hiszen nagyon sokszor látható – s igen aktív tagok közé tartozol, akik szervezik a pályázatokat és a találkozókat.
Arra pedig igazán nem gondoltam, hogy mégis vagyunk jó néhányan, akik szívünkön viseljük a Napvilág sorsát, s hogy tippeket adtak a továbbélésre. Azt hiszem, mégis lesz, aki kézbe veszi az ügyet, ha Főszerkesztőnk mégis úgy döntene, hogy nem tudja tovább vinni.
Azt pedig, hogy meglátogattál és elmondtad értékes gondolataidat megköszönöm
Szeretettel: Kata
Sziasztok!
Don Paco-t idézem: "mindössze egy jó kis önképző közösséget szerettem (szerettünk) volna létrehozni'.
Szerintetek ez megvan, vagy csak az "aktívak" dicsérik egymás munkáit?
Én az "önképző közösség" hiányát látom, sőt még a csíráját sem vélem felfedezni annak a gondolatnak, hogy ilyenek legyünk.
És bizony, sok helyen lehet már írásokat feltenni, miért ide jöjjön valaki, ha ugyanezt megkaphatja máshol is?
Azaz szerintem elsőre ne másokra mutogassunk, nézzünk magunkba!
Ha valakit megbántottam, attól bocsánatot kérek! Üdv: István
Kedves István!
Nagyon sokan vagyunk, de azt nem lehet mondani, hogy mindenki aktívan vesz részt a közösségi munkában, de biztos oka van rá. Azonban így is jó,ha egymással találkozunk és bizonyos, hogy jó barátság is összeköt sokunkkal, de egymástól nagyon sokat lehet tanulni.
Több helyre is beiratkoztam, volt, ahol évekig nyaralást szerveztek, az tetszett, de nem tartott sokáig, ezzel leálltak, anélkül már hiányzott valami, egyik helyen átálltak arra, hogy bekértek jó prózákat/verseket, de nagyon drága áron köteteket készítettek vagy lemezeket. Vannak ilyen köteteim. Az is jó volt, egyik lemezen több mint 20 anyagom van föltéve, de végül abbahagytam, mert sokba került. Másik helyen pedig mindent megengedtek, s olyan trágár verseket is fölengedtek, hogy az embert hányinger környékezte. Az se tetszett, végül itt maradtam, ahol jól érzem magam, és ragaszkodom hozzá.
Köszönöm a látogatást, azt, hogy elmondtad a véleményed.
Szeretettel: Kata