Browsing: Prózai művek

Aznap még nem érintette arcomat a napfény. Hogy is tehette volna, ha egész nap ki sem mozdultam?. A szoba hűvössége…

Hirtelen felharsant az óra végét jelző csengő. A fellélegző diáksereg jókedvű zsivaja töltötte be a termet. Sok parányi megkönnyebbülő arcocska…

II. fejezet – Aludj kicsim, aludj édesem. – Simította végig Zsuzsa, Kriszti meleg homlokát. – De hol van apuci? Miért…

A fiú kihajol a sziklaperem felett. Lent szédítően kavarog a víz, a hullámok több ezer mérföldes futását a tengerbe szakadó…

1. fejezet. Kedves Olvasó először is engedjétek meg, hogy bemutatkozzak, mert az okosok szerint ez így illendő. Persze fontos is,…

Összetörve ébredek. Feri gőzölgő kávéval áll az ágy mellett. Előveszem a legszúrósabb tekintetemet, és nem szólok hozzá. – Haragszol még?…

Nagyapám, aki mindig a jóra, szépre és a kereszténységre tanított, 4 gyermeket nevelt fel. Nagyanyám 81-ben meghalt, őt nem is…

Lili elmorzsolta az utolsó könnyet is, Nagymama pedig gondosan összehajtogatta a csipkés szélű zsebkendőt, és a zsebébe rakta. – Gyere…

2006. augusztus 22-ig kilencen voltak. Jó testvérekként igazi, összetartó családot alkottak. Jól megfértek egymás mellett, nem volt köztük rivalizálás. Pedig…

Elmúlt idő. Ha kint állok az erkélyen, megcsap a hűs őszi este illata. Bőrömet csípi a hideg levegő, mégis kellemes…