Browsing: Versek

Hat hétre elmentél. Fényképed nézem. Te vagy hitem, életem. Így vagyok szerelmemben végtelenül védtelen.

Ősz van. Halványabb már a nap. Forró combokba rideg hideg harap. Csendesen őszül, mint bennem is az emlék. A fagy…

Szemembe nézel: elhallgatott vallomásom szelíden remeg szemedben.

Éjszaka volt! A házakra csönd borult, S két homályos alak egymás felé fordult! Ölelő karok láncolták testüket egymáshoz, Nem törődve…

Léted végleg lemerült. Nélküled ki öleli majd a fákat Helyetted ki becézi a kiscsikót Sárba ki rajzol keresztet az első…

Könnytelenül sírok érted, Lelkem kíséri minden lépted. A sorssal harcolni nem merek, Fájdalmam gúnyolják az emberek. Nélküled oly védtelen vagyok,…

Tóth Gazsi, a patikus, igazi apatípus: főz, mos, vasal, tereget, éhes kölköt megetet; birkózik és várat véd, fociban meg szívós…

Láb, láb, csupa láb kétszáz zokni legalább ezenfelül kétszáz cipő irgalmatlan nagy hajcihő kikötözöm bekötözöm húzom fűzöm nyomom lököm cipő…