Az élet csak álom
Egy szépen száguldó
Lélek vonat
Amely fút, szalad
Az életünk sínpárján
Vagy pihen és tolat
Mi együtt utazunk
Álmainkban ott kattog
A kísértet vonat
Néha megáll s halkan
Sívit vagy dübörög
Vagy zajtalonul tolat
Jön a végállomás
Görbültre nyom a csomag
Féltőn kereslek az éjszakában
Innen pedig már tovább
Nem visz sehová
Az elfáradt vonat
Végállomás, el kell válni
A sorompó zöldet mutat
Tovább száguld, de nélkülünk
A kísértet vonat
1 hozzászólás
Szép sorok, szép rímek. Egyszer elfárad a vonat.
Üdv: Colhicum