És tiszteletem teszem
Szememben könny forr
és mások is sírnak velem
De mégis örülünk
Mert végre vége van
S egy újat kezdünk
De ami volt ,nem volt hasztalan
Most elmegyünk tovább
S könnyes a szemünk
Itt tanultuk meg az Á-t
És most örülünk
Visszanézünk majd
Ha ti is szeretnétek
Bár a sok rosszaságért
Kérünk most kegyelmet
Átlépünk most e kapun
S sírva nézünk vissza
Hiányozni fogsz
Te gyönyörü iskola
2 hozzászólás
Üdv!
Ügyes. A versírást tanultad, vagy ösztönösen írsz?
Tamás
a versirást nem lehet tanulni…én irom ami jön és ennyii…