Ma hagytam el először
mint magyar a hazámat,
's ötven évvel ezelőtt
otthon édesanyámat.
Akkor ott, de most itt is
egy darabot magamból,
és oly sok szép emléket
a jelenből és múltból.
Akkor emberek voltak
akiket ott elhagytam,
ma csak a történteket
melyeket frissen kaptam.
Itt ismét új magyar lett
egy idősebb emberből,
ki magyarnak született
és az lett kegyelemből.
A motorok felzúgnak
velem magasba szállnak,
és fentről, most más szemmel
látom az új hazámat.
6 hozzászólás
Kedves Tóni
A motorok felzúgnak
velem magasba szállnak….Ez a pillanat az amit sosem fogsz elfelejteni.Remélem azóta is jól érzed magad itthon.A legjobbakat kívánom, és majd figyelem az itthon írt verseid.
Jó hét véget: Ágnes
Kedves Ágnes!
Az igaz., azt a pillanatot nem lehet elfeledni. Jól éreztem magam otthon, de most ismét ihhon vagyunk. A 45 évet nem leht olyan gyorsan a kosárba dobni, az azonban biztos, ezentul többször is otthon leszünk, de a végén biztossan végleg haza is fogunk telepedni, de ahhoz még idő kell.
Köszönöm, hogy olvastál és írtál is és
üdv Tóni
Igen kiterjedt, és "erős" szavak, de megérthető, nekem tetszett .-)
Kedves Robert!
pontosan olyan "erős" szavak, ,int amilyen az érzéseim voltak, amikor írtam.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni !
isten hozott itthon:)
Remélem jól érzitek magatokat 🙂
Versed minden sora szeretetről árulkodik, isteni érzés lehet…
Szeretettel olvastalak: Zsu
Kedves Zsu!
Most még csak többször leszönk otthon, de elfog jönni az a nap is amikor végleg haza megyünk. Hogy mikor, azt most még a jövőre bizzuk. Valóban jól éreztük magunkat otthon, és remélem ez az érzés maradandó is fog lenni.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni