Néma tótükör, csupán a láp dalol,
nem én; fogoly vagyok kopott ruhákban,
s legyűri gyönge testemet, ha lágyan
szél szalad felém a lomha fák alól.
Kint süket fülembe zajt süvölt a nyár,
sziklakönny patakja lusta lomb alatt
szirteket szakít, de hangtalan marad,
mert a börtön őre csöndlakatra zár.
Zenét nem ont az ég, nem adja dalba
játszi záporok neszét, de már ledér
madár se szól; sivár a táj nyugalma.
Tetszhalott a metronóm, s a csontra mér
ütést; vajúdna még, hol elvetél ma,
múlt időz jövő fölött, s dühöng a vér.
Kép – Pinterest
85 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Ma már csak szomorú verseket olvastam. Az élet olykor hangtalan várakozásra kényszeríti az embert, hinni kell, hogy csak jobb jöhet.
A versed fájdalmas, és szonettben leírni bár mit is igazán nehéz. szebb jövőt s ezáltal vidámabb ihlettel teli perceket, mi mást is kívánhatnék neked.
Szeretettel-panka
Szia Panka! 🙂
Én inkább ezt a verset a "dühöngő" kategóriába tenném, onnan penderült elém az ihlet. 🙂
Gondoltam, nem megyek neki a falnak, nem török tányért, abból úgyis kevés van. Helyette így fejeztem ki nemtetszésemet a helyzettel kapcsolatban. 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszi! 🙂
Szeretettel: Kankalin
(Remélem, még nem gyűjtesz koszorúra! :))))) Majd szólok. 🙂
Szia Panka! 🙂
Én inkább ezt a verset a "dühöngő" kategóriába tenném, onnan penderült elém az ihlet. 🙂
Gondoltam, nem megyek neki a falnak, nem török tányért, abból úgyis kevés van. Helyette így fejeztem ki nemtetszésemet a helyzettel kapcsolatban. 🙂
Örülök, hogy neked tetszett, köszi! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, Te Jó Ég…
Nagyon nem szeretném ismételni magam.
Egyszerűen elképeszt ez a -mit is mondjak, mi ez- fejlődési láncolat, ez a gyakorlatilag napról napra közelebbi léted a profizmushoz…
Túl fogsz nőni Te mindenkit, meglásd.
Ez egy konkrét csoda, amit most olvastam.
Kifogástalan.
Tökéletes.
Profi.
Hála a Jó Égnek, hogy teljességgel hiányzik belőlem a (szakmai) féltékenység, mert ha létezne a lelkemben ilyen, most befordulnék 🙂
De nincsen, és teljes szívemből kívánom, hogy kapjad meg azt az elismerést, ami most már méltán megillet Téged.
KÖLTŐ vagy. Nincs mese. Már nem amatőr, nem poéta-palánta, hanem ez a szonetted az irodalmi elit kategóriájába emel.
GRATULÁLOK.
Nem tudok mást mondani, de talán nem is kell.
Örülök Neked, szívemből.
Szia Szkít! 🙂
Megilletődtem, zavarba is hoztál, hogy ennyi mindent látsz bennem és a verseimben. Ez a "túlnőni mindenkit" megijesztett, mert eszembe sem jutott ilyesmi, inkább csak az, hogy önmagam nőjem túl szép lassacskán. Erre törekszem, ezért kifejezetten örülök annak, hogy ilyen pozitívan értékelted a változást. Már csak azért is, mert nálad is sokat tanultam, s azt az első szonettkoszorút sosem felejtem, most is a kedvenceim között őrizgetem.:) A szonett világával való találkozást mérföldkőnek tekintem, origónak, ahova mindig visszatérek. 🙂
Köszönöm az elismerést, nem baj, ha nem tudsz mást mondani, nagyon sok volt ebben a hozzászólásban. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Bár a címe "Hangtalan", mégis csodásan hallatja szépségét…
Szeretettel gratulálok, Judit
Szia Judit! 🙂
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett, ezt csak így hangtalan mondom neked, de mosolygósan. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Irigy vagyok, oszt slussz!
Szia májusfa! 🙂
Ha irigy vagy, szívesen átruházom neked a "gégediétát". Három hét elég volt belőle, de nincs még vége. :)))
Szeretettel: Kankalin
Gyönyörű!
Üdv: Károly
(bocs, ez lemaradt, bár lehet, hogy a sors keze van benne, így tízest adhatok.) *****
Szia májusfa! 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen. Csillagokat látok, méghozzá duplán. 🙂
Amúgy nem baj, hogy lemaradt, a jelenlét a fontos. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ilyen verset sem olvastam még tőled.Dühös vers szolidan…
Szeretettel:Ági
Szia Ági! 🙂
Tele vagyok ellentmondásokkal, de azt hiszem, dühöngeni csak csöndben érdemes, főleg most. 🙂 Kevesebb kárt okoz. 🙂
Köszi, hogy meglátogattál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szeretettel: Kankalin
Szia Ági! 🙂
Tele vagyok ellentmondásokkal, de azt hiszem, dühöngeni csak csöndben érdemes, főleg most. 🙂 Kevesebb kárt okoz. 🙂
Köszi, hogy meglátogattál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Parádés, Kankalin, egyzerűen remek. Letisztult, őszinte kifejezőerővel bír ez a szonett, amit olvashattam itt tőled, és azt gondolom, nagyon nagy utat jártál be, léptél versről versre, és bizony én ezt a szonetted nagyon-nagyon komoly eredménynek tartom. Fegyelmezett, visszafogottságában is hatalmas erejű a vers, kiválóan épített mondanivalóját percre sem engedted ki a kezedből, és engem az olvaót úgy vezettél képről képre, gondolatról gondolatra, hogy láttam, hallottam, éreztem mindent, amit megírtál. Bravúros a záró tercina, az időkkel tett játékod egyszerűen térbe helyezi magát az időt… nem mászom bele mélyebben, ezt a verset, ezt a remek szonettet érdemes sorról sorra, gondolatról gondolatra ízlelgetni. Remek volt, na :-).
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Nagyon örülök annak, amit írtál, mert megerősít abban, hogy maradhatok ezen az úton. Továbbra is vonz a szonettek világa, tudom, sokat kell még tanulnom, de szívesen teszem. 🙂
Kifejezetten jó érzés visszaülni az "iskolapadba", lekötni a szabad energiáim a szonett rejtélyének megfejtésére.
Köszönöm az útmutatást, a részletes elemzést, a jelzőket is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
A szakmai részét már megírták, nagyon örülök, mint olvasom, a fejlődésed előrehaladásod a szonett területén nagy utat tett meg. Gatulálok hozzá szeretettel!
Hangtalanul szólaltál meg, gondolom ez egy belső kitörés. Dühöngeni nem a legjobb dolog, hangtlanul talán emészteni is tud. Nem tudom. Vélek felfedezni egy hangulatváltozást , ami érződik, és magad is írod ellentmondásokkal vagy teli. Remélem a szebb napok megérkeznek Hozzád, és Te is akarod!
Szeretettel:Marietta
Szia Marietta! 🙂
Nincs véletlenül, hogy hangtalan szólaltam meg a versben. Ez egy hosszú folyamat, ami frusztrál. A dühöngés nem negatív, inkább emberi, egészséges is. Előtörnek azok a dolgok, melyek a felszín alatt hagyva kárt okoznak az emberben.
A hangulatváltozás a frusztráció eredménye, ezen a negatív impulzuson próbáltam felülkerekedni. A napok nem rosszak, csak vannak olyan tényezők, amelyeken javítani kell, ezért mindent megteszek. Például írok, hangtalan. 🙂
A napokkal kibékültem, nincs velük baj, majd odafent azt a korongot lentről fényesítem, hogy még sokáig ragyogjon. 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers, köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
" A napokkal kibékültem nincs velük baj, majd odafent azt a korongot lentről fényesítem, hogy még sokáig ragyogjon."
Megmagyarázod nekem???? Mintha aggódnék!!
Szia Marietta! 🙂
Aggódásra nincs okod, hacsak az nem, hogy talán pongyolán fogalmaztam. 🙂
Csak arra céloztam, hogy őrzöm a fényeket, amelyek nekem hunyorognak, fényesítem őket, védőréteget kapnak korrodálódás ellen. 🙂 A "napokkal kibékültem" a te gondolatodra volt válasz, mármint arra, hogy "a szebb napok megérkeznek". Vannak itt szép dolgok is, csak hangtalan. 🙂
Bocs, ha megijesztettelek, nem volt szándékos, a versem pedig nem végzetes, csak balga szonett. 🙂
Köszi az idefigyelést! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia kedves Kankalin! 🙂
Jól áll Neked a szonett, írjál minél többet! 🙂
Szeretettel
Emese
Szia Emese! 🙂
Meghatott amit írtál, mert erősített abban, amit magam is elhatároztam.
Köszönöm szépen, jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Örömmel olvastam legújabb csodás szonettedet. Együtt szerelmesedtünk bele ebbe a nűfajba, bár előtte már Andrea csodálatos szonett-koszorúi is nagyon megráztak – jó értelembe véve.
S a vers után elolvastam Andrea szavait, amelyekkel én is teljes mértékben egyetértek, amit én nála jobban nem tudnék kifejezni. Bámulom a szonettedet. Kiemelem – ha megengeded – és példaként áll majd előttem, mert én is belebolondultam a szonettekbe, de bárhogyan is igyekszem, még nem tudom úgy átélni, ahogyan Te.
Értékelésre valóban nagyon szűkös az öt csillag, ezért gondolatban én is megduplázom!
Írjál nagyon sok szonettet!
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
A minap azon gondolkodtam, vajon miért bűvöltek el a szonettek. Arra jutottam, hogy ez a versforma igényli a törődést olvasóként és íróként is. Nem elég egyszer végigfutni rajta, mert 14 sorban akár egy élet is rejtőzhet. Ezeket olvasáskor meg kell találni, akkor lesz katartikus az élmény. Íráskor kihívás, mert szigorúan adott feltételek mellett bele kell vinni azt az érzést, ami a pillanatnyi megélés kiterjesztése, valamint az olvasó fogékonysága közötti átmenetben a legnagyobb élményt adhatja mindkét félnek.
Ezt az egyensúlyt nem könnyű megtalálni. Rengeteg türelem kell hozzá, megfontoltság, józan ész, hogy pont azt, pont akkor és pont úgy, se többet, se kevesebbet, csak éppen annyit, amennyi engedi annak a megélést, aki hajlandó áldozni, majd átadni magát a mélységnek.
Ez elég színpadiasra sikerült, de valahogy így élem meg ezt a "kapcsolatot".
Köszönöm, hogy megtaláltad, annak pedig örülök, hogy ismered az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon szép és megható szonett. Gyönyörű verseket írsz, egyszerűen lenyűgöznek!
Többet nem tudok hozzáfűzni: Szeretettel gratulálok!
Zsóka
Szia Zsóka! 🙂
Ami a szívemen, a számon is, jómagam hangtalan, a tollam beszél helyettem.
Örülök, hogy tetszett a vers, köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Mintha elfojtanák az emberben a szót, a hangot. De gondolatban mégis képes kiadni magából érzéseit, tekintetét pedig a sorok mögött pillanthatjuk meg.
Szonett, tőled megszokott nagyon magas színvonalon!!!
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
Szia Zsolti! 🙂
Jól látod, a hangot belém fojtotta az orvos, mert gyógyítana. Az írást nem tudja, mert nem része a terápiának, az ujjaim még működnek. 🙂
A sorok mögött valóban ott vagyok. Ha már nem beszélhetek, legalább hangtalan jelen vagyok, jelet hagyok. 🙂
Lassan gyógyulok, befogom a szám, írom a szonetteket, a gondolataim valóban nem veheti el tőlem senki. 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kanlakin!
Remek vers! Öröm volt olvasni. Köszönöm.
Szeretettel: Adrienn
Szia Adrienn! 🙂
Örülök, hogy tetszett, én köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ejha!!! :))) Na most még a megszólítást is elfelejtettem, de mit is számítanak itt a szavak, amikor fönt olyan csodával találkozik az ember lánya, amit Te alkottál! 🙂
Művészi, verstanilag gyönyörű… 🙂 Felfedeztem, hogy Te is szívesen váltod a ritmust :)) Ezt én is művelem jó ideje… nagyon kellemes lejtést ad a verseknek, ha ügyesen használjuk… márpedig… ügyesen használjuk… :))))))))))))
Én úgy gondoltam, hogy nemcsak magamnál szoktam le a pontozásról 🙂 hanem általában véve is (mert én is az az emberke vagyok, aki elsősorban a jót szereti meglátni és erősíteni… és szívesebben írok kommentet mint pontozok) de… most nem tudok ellenállni a kísértésnek… és rá fogok nyomni az ötösre… :)))
Szeretettel: barackvirág
Szia barackvirág! 🙂
Elakadt a szavam, amikor szembesültem azzal, amit írtál, nagyon jólesik. A ritmusokat valóban szívesen váltogatom, próbálom ügyesen is. :))) Nálad is lesegetek ezt-azt. 🙂
Örülök, hogy tetszett a szonett, érdemes volt megírni. 🙂 Köszönöm a kedves méltatást, erőt adsz a folytatáshoz. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Csatlakoznék az előttem író olvasókhoz. Remek alkotás, melyből kiderül, ha rövid a hangunk, akkor meg kell toldani! Egy ilyen vers képében…
grat
leslie
Szia leslie! 🙂
Megleptél. 🙂 Az, hogy szokásoddal ellentétben most csillagokat rajzoltál, két okból történhetett: talán véletlenül odakattintottál arra a pöttyre, ami a közelében van, vagy kiemelted ezt a verset. 🙂 Örülök, hogy tetszett, jólesik a dicséret, ösztönöz a folytatásra. Kiválóan fejtetted meg a lényeget, tudsz olvasni a sorok között is.
Köszönöm szépen! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Néha zeng az ég, de Földdel összefér
hite, szerény magánnyá egyesülne.
Borúd a zord "bitót" derékba törte
lágyan, erődnek néma szája szóra kér.
Nem tudtam nem leírni, bár illetlen vesre csaknem versfélével reagálni.
Úgy dübörög benned valami, valami kitörni készülő, amit mégsem engedhentsz szabadon, csak csendben bilincsbe zárod azt. Mégis kísért, tiéd, és hordozod, száz alakban jár előtted, legyőznéd, de félalélten is feléd suhint, utolsó moccanattal is igéz.
Beleborzongtam a versbe, noha nem félelmetes, mégis ezt váltotta ki belőlem.
Olyan ellentétekkel érzékelteted a valóst és a vélhetőt, amin csak ámulok.
Majd egyszer felnövök talán hozzá.
Szeretettel: Val'
Szia Val! 🙂
Egyáltalán nem illetlen a versed, inkább emberi, ráadásul jól is esett. A hangom kitörését várom, de még nem nagyon szabad, ez kiakaszt, mert ilyen hosszú csend még nem volt körülöttem. Csaknem egy hónapja kukaként üldögélek, csak néha merészkedek tiltott zónába, süketség is gyötört, de már hallok. Ez itt fent tényleg nem félelmetes, csak tehetetlen dühömből született, mert tenni semmi mást nem tudok, mint hogy követem a "börtönőr" utasításait. Végülis amit átéltem, félelmetes volt, talán most már kifelé megyek belőle. Előfordulhat, hogy valamikor énekelhetek is. 🙂
Örülök, hogy tetszett, nagyon kívánkozott kitörni, ha hanggal nem is, betűkkel szabadon engedtem gondolataim. 🙂
Már régen felnőttél. 🙂 Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Bizony van úgy,hogy a "Múlt időz Jövő fölött, s dühöng a vér."Ki kell bírni ! Ezek a katartikus pillanatok szülik ezeket a gyönyörű alkotásokat. Gondoltál már arra,hogy mekkora adomány a versírás művészete? Könnyít a lélek terhén.
Versedhez gratulálok, gyönyörű.
szeretettel üdv:Vali
Szia Vali! 🙂
Valóban gondolkodtam azon, mekkora kincs az, hogy verseket írhatok. Sok mindent pótol, mert a katartikus pillanatok léteznek, de szavakba önteni kiváltságos lehetőség.
Nem tudom mondatokba szőni, hogy mit jelent ez, de talán a versek megteszik helyettem. 🙂
Örülök, hogy tetszett, nagyon köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Versed valami gyönyörűség! Oly lírai, hogy tanítani kellene, csak hogy ezt nem lehet, mert a tehetség benned rejlik azt meg képtelenég tanítani! Te viszont a szorgalmaddal, csak növeld a mi örömünket is, kik olvashatunk Téged!
Gratulálunk! Gabi, Zoli
Szia Zoli! 🙂
Lehet tanítani, hiszen én magam is tanonc vagyok, méghozzá zöldfülű, kiskezdő. Az élet útvesztőiben eltévedhetünk egy jól képzett vezető nélkül, ugyanez vonatkozik a költészetre is. Valószínűleg a bennünk rejlő lehetőségek segítséget nyújtanak a tájékozódásban, de iránytű nélkül végeláthatatlan az út. A líraiság cáfolhatatlanul fantasztikus tanáraim és az élet ajándéka, a szorgalom még kívánnivalót hagy maga után, ezen dolgoznom kell, mert tartós figyelemkoncentrációra képtelen vagyok. 🙂
Örülök, hogy tetszett a szonett, azt hiszem, érdemes folytatnom. Egyébként oly gyógyíthatatlan a fertőzés, hogy feltartott kézzel már megadtam magam. 🙂
Köszönöm, hogy nálam jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Megkapóak a soraid.Grt.Z
Szia "Z"! 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen!
Szeretettel: Kankalin
Drága Lin!
Kicsit késve, de jöttem, olvastam, és most boldogan indul a napom. Fantasztikus a művészeted, ezt talán már nem is lehet fokozni. Andreához hasonlóan csak azt tudom mondani, amit eddig is: elérhetetlen magasságba jutottál el. A munkád tökéletes, bármennyire is szerénykedsz. Boldog lennék, ha egy versesköteted foghatnám a kezembe, melyek átölelik ezt a sok csodát, amit elénk varázsolsz.
Kicsi lány, mondtam én, hogy leszel még nagy… Jelentem: Felnőttél:)
Azt gondolom, ennél feljebb már nem lehet törni, ez a csúcs. Fantasztikus.
Köszönöm, hogy olvashatlak!
Szeretettel ölellek R.
Szia Rita! 🙂
Jólesett, hogy meglátogattál, de megállapítottam, hogy túl nagyra értékeled verseim. 🙂 Az a kötet fényévekre van tőlem, de nem is azért írok. Ez valami egészen más. Ha babérokra törnék, nem érezném azt, amit most. Maradok a talajon, verseimbe szövöm múltam, jelenem, esetleg óvatosan fátyolos jövőm, üzeneteket közvetítek, ennél nem több. Nem tudom milyen "nagynak" lenni, de ha az lehetnék, akkor elsősorban emberileg szeretnék az lenni. 🙂
Hogy felnőttem? Sosem fogok, és addig jó nekem, mert kevésbé tudnak bántani, hiszen gyermeki lélekkel minden valóság megszépül.
Feljebb mindig lehet menni, még nem értem el a Mount Everest csúcsait, hiszen alig indultam el, de nem tudom, hogy szeretném-e. Vannak olyan magasságok, amelyek a talajról könnyebben elérhetők. 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszi! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Ez a hangtalan szonett nagyon is kiabál!!!!
Érdekes párosításod tetszik!
Szeretettel olvastam: Tünde
Szia zuzmara! 🙂
Akkor még jobban vissza kell fogni a hangom, pedig azt hittem, kellő szigorral alkalmaztam a gégediétát. 🙂
Örülök, hogy tetszett, igyekeztem szavakba önteni, ami kifejezetten frusztrált. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
" Megkésve bár, de törve nem " – szívből gratulálok.
Ez költészet : " Ez jó mulatság, ez férfimunka volt."
Szeretettel üdvözöl Szalki Bernáth Attila
Kedves Attila! 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen jelenléted, a gratulációt és a "férfimunkát". 🙂
Szeretettel: Kankalin
Tiszta, letisztult, precíz mérnöki munka. De a történetnek itt még nincs vége-de attól ez még egy gyönyörűség!
elismerésem:ruca
Szia ruca! 🙂
Feltartott kézzel megadom magam, de csak részben. Valóban, "mérnöki munka" szükséges egy ilyenhez, de azt megelőzi az elmélyedés, amikor elgondolkodom azon, mit is szeretnék kifejezni magamból. Ha a tartalom találkozik a formával, akkor születik ilyen, ami tulajdonképpen semmi különös, csak éppen sikerült azt megfogalmaznom, amit szerettem volna, és épp úgy, ahogy kellett. Ez csak formailag precízség kérdése, mert a szabályok adottak, viszont az érzések csakis az enyémek, nem múlhatja felül sem Petrarca, sem Shakespeare, mert ezek bennem szólalnak meg, közvetítem a világ, vagy akár egy ember felé, és ha gyönyörűnek találod, akkor örülök, mert a történetnek valóban nincs vége, kőkeményen állom a sarat. 🙂
Amit írtál, sokszorosan simogatott, hiszen jól ismerem a véleményed ezzel kapcsolatban, igyekszem bizonyítani, hogy a kötött formákban sokkal mélyebben lehet megszólaltatni érzéseket. 🙂
Jó, hogy itt voltál. 🙂
Szia: Kalin
Szia!
A hangtalan kiáltás jut el legmesszebbre. A csöndlakat mögött egy egész világ rejtőzik. A tetszhalott metronóm számomra azt jelenti, hogy bármikor újra éledhet. Sokat mondó vers.
Szeretettel: Eszti
Szia Eszti! 🙂
Azért is jók a hozzászólások, mert új perspektívákat tárnak elénk. Amit leírtál, épp ezt példázza. Véleményed lavinaként működik bennem, ezt most nem írom le, de felhasználom. 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers, annak még jobban, hogy kifejtetted gondolataid, számomra hasznos volt, köszönöm!:)
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Nem tudok mit kiemelni versedből, mert minden része kiváló. Szeretném magaménak tudni azt a képességet, melyet Te birtokolsz. Én csak ámélkodok, de ezt szívesen teszem. Nem a szél szalad feléd, ahogy Te írod, hanem a szavak. Művészien áll egésszé általad a szonett összes kelléke. Gratulálok hozzá.
A.
Szia A.! 🙂
Véleményed hatalmas dicséretnek számít, azért különösen, mert úgy látom, te is mélyedsz a szonettek világában. Nem mondom, hogy az anyatejjel szívtam magamba, de igyekszem mindenhonnan tanulgatni. 🙂
Köszönöm a szép hozzászólást, igazán jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ejha!:-)
Nagyon tetszett a versed,szomorkás,de mégis gyönyörű.
Szia Amaryllis! 🙂
Köszönöm szépen, örülök a jelzőknek és az indulatszónak is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Huh, micsoda szonett! Formailag is tökéletes, imádom, ahogyan egy-egy gondolat sorokon át ível, illetve nyúlik át, ha csak egy szóra is. Az eleje annyira képies, hogy az már képtelenség, a közepe lármázza a hangtalanságot, az utolsó sorokon pedig hosszan elidőztem, emésztettem játékodat az idő síjával. Mestermunka!
Szia Csaba! 🙂
Olyan gondolatokat hagytál itt, amelyek arra ösztönöztek, hogy a te szemszögedből is átnézzem a szonettet. Örülök meglátásaidnak, mert pontosan így szerettem volna a tartalmat versbe szedni. A formai dicséretet is köszönöm, mert, ha a két kritérium megfelelően találkozik, érdemes volt megírnom. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ejha… A hatalmas hozzászólásszám vonzott ide, és most, hogy elolvastam, már értem! Nagyon jó vers, most egy kicsit lecövekelek ízlelgetni a szavait!
Szia Kalina! 🙂
Köszönöm szépen a "cövekelést", az ízlelgetést is, meg azt is, hogy a vonzás törvénye miatt benéztél. 🙂
Örülök, hogy tetszett, bevallom, megereszkedtem ennél a szonettnél, mert nem tudom elképzelni, hogy ennél jobb kijöhet valaha belőlem. 🙂
Az is igaz, hogy a legelső versemnél is emiatt torpantam meg, pedig ez fényévekre van tőle, mert nem vagyok álszerény, s az önkritika maximálisan és önsanyargatóan működik bennem. 🙂
Nem szaporítom… értem amit írtál, hatalmasat lendít rajtam. 🙂
Köszönöm!
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Méltán lehetsz büszke erre a szonettre.
Gratulálok!
G.
Szia G.! 🙂
Az a helyzet, hogy erre az egyetlen szonettre tényleg büszke vagyok. Talán itt valósítottam meg leginkább a tartalom és a forma "összhangzatát". Elég kemény kritikusa vagyok önmagamnak, a kákán is csomót keresek. Itt is találok, csak kevesebbet, mint máshol. 🙂
Köszönöm, hogy elolvastad. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Hát igen. Ez valóban nagyon szép.
Gratulálok. a
antonius, örülök, hogy szépnek találtad. Köszönöm, hogy benéztél hozzám.
Szeretettel: Kankalin
Szerintem tökéletes. 🙂
Gratulálok! Miléna
Miléna, köszönöm szépen a véleményed. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin, zenét valóban nem mindig ont az ég, de a versed mégis zenél. És persze fáj, mert benne minden szó hangtalan sikolt…
Szeretettel:Évi
Szia Évi! 🙂
Örülök, hogy éppen ehhez írtál, mert az összes szonettem közül tán ez a legjobb, ha a kötöttségeket figyelembe veszem. Szóóóval szeretem ezt, mert úgy bukott ki némán belőlem, hogy belül ordítottam, hiszen a hangom két hónapra elszállt, kérdéses volt, hogy egyáltalán lesz-e még valaha. Mivel a hangomból élek, nem volt mellékes a végeredmény. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Évi! 🙂
Örülök, hogy éppen ehhez írtál, mert az összes szonettem közül tán ez a legjobb, ha a kötöttségeket figyelembe veszem. Szóóóval szeretem ezt, mert úgy bukott ki némán belőlem, hogy belül ordítottam, hiszen a hangom két hónapra elszállt, kérdéses volt, hogy egyáltalán lesz-e még valaha. Mivel a hangomból élek, nem volt mellékes a végeredmény. 🙂
Köszönöm, hogy itt jártál! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
A tartalom, forma és a dallam lenyűgöző egységét hallom ki e gyönyörű szonettedből. Élmény volt olvasni. Lehet, hogy még jövök:)
Szeretettel: Klári
Szia Klári! 🙂
Ha kemény önkritikusként rangsorolnom kellene az írásaim, akkor ez lenne a második. Sokáig első volt, de talán a csokor megelőzte nemrégiben. Kemény ez a szonett, azt rejtettem el benne, ami két hónapig gyötört: nem szabadott beszélnem, némi elég komoly gégediéta miatt. Ez annak halál, aki évtizedek óta énekel. Talán emiatt sikerült az átlagosnál jobban ez a szonett. Belevittem minden erőm és erőtlenségem, minden sikoltást, és aléltságot, ami csak hangtalan hallatszott.
Köszönöm, hogy gyönyörűnek találtad azt, amit én igaznak. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nem tudom, hogy kerülhette el a figyelmemet ez a csoda.
De, most rátaláltam, és nem eresztem.
Egy kis haragot érzek benne, tudom, hogy a szavak, a beszéd fontos, de aki ilyen csodálatos szonettet ír, annak pár néma nap meg se kottyan, vagy mégis?
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Szia harcsa! 🙂
Nagyon köszönöm, hogy észrevettél hangtalanságom elenére is. 🙂 Bizony van benne harag, düh és tehetetlenség, nem is kevés. Ha kéthónapos gégediéta-börönre ítélnek valakit, akinek lélegzetvétele az éneklés, a zene, az csakis tehetetlenséget szül, vad vihart, villámokat, és sziklák gördülnek ezerfelé… Így éreztem akkor, s bár most van hangom bőven, mégis tarol bennem a hangtalanság. Ezért tettem ki az ajánlóba. 🙂
Köszi, hogy megtaláltad. Örülök, hogy tetszett, ezt is köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Azt hiszem most először van szerencsém olvasni Tőled.. Ami biztos már, hogy nagyon tetszik ez a hangtalan dac, amit én érzek ki a versedből. Még nem egészen tiszta, szóval biztos tovább fogom kóstolgatni, de le a kalappal, remek alkotás!
Miden jót neked, üdv: Cyan
Szia Cyan! 🙂
Tán nem vagy mérgező… :)))
Köszönöm, hogy megtaláltad ezt a szonettet, annak pedig örülök, hogy ezt olvastad először tőlem, mert ez igazán én vagyok.
Ha tetszett amit itt találtál, az szintén örömmel tölt el, mert bizony ebben nagyon benne van testem-lelkem.
A szonettek sok időt igényelnek. Megírásuk is komoly feladat, megértésük pedig egyetlen olvasás után lehetetlen. Éppen ebben látom fontosságukat. Csak merülni… Írónak és olvasónak egyaránt.
Köszönöm szépen, hogy itt jártál, hogy megosztottad velem gondolataid. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Majd Te eldöntöd, kinek mi?! 🙂
Hááát, mélyülök Benned, épp Zsolozsmáztam az imént.. Az is megérte! 🙂
Még mindig rágom, de nem akarom kiköpni a "falatot". Ha nem baj.. 🙂
Szépeket Neked: C.
Szia C.! 🙂
Nagyon köszönöm, hogy még nem köpted ki. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Remek mű, keserves klasszikus. Tollat edz a fájdalom, pennánkat ihlet szorítja…
(Üdv. : Á. E.)
Szia Á. E.! 🙂
Örülök, hogy így gondolod.
Köszönöm szépen, hogy megálltál ennél a szonettemnél! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ahogy már előttem is írták: klasszikus. Ezért tetszik nekem.
Én is törekszem a klasszikus stílusra.
Jól párosítod az érzelmeket a fogalmakhoz és a természethez.
Örömmel olvastam! 🙂
Üdv.: Árnyékhold
Szia Árnyékhold! 🙂
A klasszikus formákat mindig előnyben részesítettem; azt gondoltam, ott van az én helyem, kerek világom. Ahogy telt-múlt az idő, rájöttem, hogy szabad verseléssel még nem próbálkoztam. Mostanában szívesen hajlok abba az irányba is, és nagyon jól érzem magam az új helyzetben. Rájöttem, hogy a kötött formák ismerete erősíti a szabad verselést, örömmel fedezem fel ezt az új utat, ám a szonetteket soha nem hagyom el, hűséges vagyok és leszek hozzájuk – örök élet és egy év. 🙂
Örülök, hogy tetszett ez a régebbi darab, mely az egyik kedvencem; talán azért, mert itt éreztem rá először igazán a szonetti mélységre. Azóta szaporodott a gyűjteményem, és tervbe vettem további bővítését.
Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm szépen, hogy foglalkoztál vele! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez tényleg csodaszép!
Nagyon tetszett!
Tényleg a szonettek mestere vagy!
Szeretettel:sailor
Szia sailor! 🙂
Én csak írogatok, a mester fokozattól fényévnyire. 🙂
Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm, hogy megtaláltad ezt a régebbi versemet! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Szonettjeid mindig lenyügöznek!
Élvezet olvasni öket!
"Zenét nem ont az ég, nem adja dalba
játszi záporok neszét, de már ledér
madár se szól; sivár a táj nyugalma."
mint az ilyen sorok!
Szeretettel:sailor
Szia sailor! 🙂
Köszönöm szépen! 🙂
Szeretettel: Kankalin