Csak menekülünk
önmagunk elől.
Hol itt, hol pedig ott
találjuk meg
a boldogságra
festett széjjeltört
álomképeink.
Ismét és megint
pofára esünk,
arcátlan tetteink
tudatunkon élősködnek.
Feltápászkodunk, lépünk
– gyakran félre is –, megyünk,
határokon átívelnek
újra megtestesüléseink.
Tükörbe nézünk,
a tükrön túli világ
visszapillantásába.
(A szembenézés egyszer
nem maradhat el.)
16 hozzászólás
Kedvs eferesz!
Elmélkedésed egy tükörbe nézés!
Egyik a legjobb írásaidnak tartom!
Fejtegeted benne az élethez,a boldogsághoz
az utat.
Szeretettel:sailor
Kedves sailor!
Hálásan köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves eferesz!
Minden, ami a lélekhez köthető, a megvalósulásban /"megtestesülésben"/ torzul el. Vajon a szembesülés után a "migráció" elmarad?
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Mindig örömmel olvasom hozzászólásaidat, mert tudás meríthető belőlük.
Kérdésedre a válazom: igen, elmarad.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Jó kis vers! Tetszik:)
Ági
Kedves Ágnes!
Köszönöm szépen.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Remek elmélkedés a tükörben…
szeretettel üdvözöllek
Ica
Kedves Ica!
Köszönöm szépen neked is.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs !
Remek tükörkép úgy "efereszesen":)
Nagyon tetszett .
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm!
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Lám, már többen is olvasták a versed, most én is elolvastam.
Tetszetős, és én is szeretettel elolvastam:
Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen, hogy te is elolvastad. Jól tetted.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs! 🙂
Jó kis tükörbenézős verset hoztál, nagyon tetszik igazságokat tartalmazó mondanivalója.
A szembenézés valóban bekövetkezik előbb-utóbb, csak az a kérdés, hogy meddig menekülünk előle.
Elgondolkodtattak soraid, köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Én is nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Eferesz, szinte hallom a csörömpölèst.
Remek vers, mély gondolatokkal.
Szeretettel: Edit
Kedves Edit!
Köszönöm, minden versnek van egy hangulata, sőt hangja, illata, tekintete is.
Szeretettel: Szabolcs