Nincsen ma bennem semmi pátoszos.
Talán a zápor öl meg,
az út, a járda sáros és koszos,
a fák aszfaltba törnek,
szórt avart sodor az árok,
vízbe rebbenő levéltalárok
hajózzák át a csendet
hajózzák át a csendet,
itt van megint, egyszerre lép velem
gyűrűző tócsalétem,
a térkövekre írt történelem
nem látszik így, csak térden,
olvassuk, én és a bánat,
énsorok egy múló ostobának,
hogy semmiért veszekszem
hogy semmiért veszekszem,
mert úgy van az, hogy minden így kerek,
jó ez így, a szürke-szép
szabályozottan álmodó terek
nem viselnek új mesét,
és feldarál az utcazaj,
mert így lesz az, hogy nem lesz semmi baj,
s egyre távolabb az ég,
egyre távolabb az ég.
12 hozzászólás
Fantasztikusan jó a versed, aLéb.
Visszhangzik bennem (ki tudja még meddig):
"s egyre távolabb az ég,
egyre távolabb az ég."
Ida
Kedves Ida,
ennek a formának ez is volt a célja, ez egy ún. ekhós vers :). Köszönöm szépen a véleményedet, örülök, hogy olvastad.
aLéb
Szerencsére akadnak néha kellemesebb terek 😉
Akadnak, Gyula, nem is kevés :-). Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Az ekhós vers régi „találmány”. Éppen ezért tetszik, hogy te mai köntösbe bújtattad. Jelzik ezt a szókezdő betűk, de az is, hogy az elégiát tágabban értelmezted. Nagyon tetszik, hogy egyetlen mondatba foglaltad mondanivalód és megélésed, amelyből most is kiemelem a „tócsalét” jelentőségét. Nagyon megfogott ez a szóösszetétel, több síkra is kivetíthető.
Visszhangzik. 🙂
Köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm a véleményedet! Igen, azt gondolom, ma írunk, tehát ha a forma marad is, a tartalomnak a ma olvasójához, mai szavakkal, mondatokkal kell szólnia. Persze ez bármely kor költészetére igaz volt, annak is kellett/kell lennie. Örömmel láttalak, köszönöm.
aLéb
Kedves aLéb!
Nagyon tetszik a versed, de én hiszem, hogy a visszhang így szól: Önmagamban van az ég!
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Szabolcs, mindig örömmel olvasom a hozzászólásaidat, azért meg különösen, mert pozitív tükröt mutatsz általában.
Köszönöm, hogy itt jártál.
aLéb
Igazán remek képek!!!
Bennem is vízhang minden sorod! 🙂
Szeretettel olvastalak: Tünde
Tünde, nagyon szépen köszönöm a véleményedet!
aLéb
Szia!
Oly sokszor dicsértelek – nem érdemtelenül – már így, meg úgy, de mindig lemaradt a kommentjeimből ami pedig a legszembetűnőbb. Mégpedig a látásmódod. Lényűgözően realista, s egyben költői. A láttatás nagymestere vagy. (nem udvariaskodom) Tényleg csodálója vagyok a költészetednek.
Üdv
Zoli
Zoli, először is nagyon örülök, hogy látlak itt :-). Nagyon szépen köszönöm a véleményedet, örömmel olvastam.
aLéb