Mennyi minden elfér
egy papírkosárban.
Kútmély sötétjében
hetedhét világ van.
Kis kupac narancshéj,
konyakos meggy burka,
régi ceruzacsonk,
aszott almacsutka.
Felszólító levél
széttépett teteme,
elhajított sorsjegy,
ki tudja, nyertem-e.
Papírgalacsinok,
sok gyűrött gondolat,
megszületnek, aztán
végük egy perc alatt.
Kibicsaklott rímek
ölelkeznek össze,
sírva tántorognak
e verstemetőbe.
S hullik rájuk levél,
ezerszer olvasott,
lepréselt pipitér
és cseresznyemagok,
s megtelik a kosár
halomnyi vacakkal,
hullik a férgese,
akár e kacat-dal.
12 hozzászólás
Kedves Netelka!
Mennyi minden landol a szemétbe, de mennyi szemetet is őrzünk, mennyi kacatot.
(mennyi gyűrött papíron a rím, vagy rímtelen sorok)
Tetszett a versed, szinte életre kelt a p.kosár tartalma.:)))
Szeretettel gratulálok: Ica
Szia!
Általában nagy csodálattal vagyok a költészeted irányába, de most…, sincs ez másképpen. :)))
Félre a viccel!
Ragyogó írás! Minden eleme passzol mindennel. Tényleg olyan, mintha belelesnénk egy szemetesbe akár a sajátunkba. (pont így fest az is)
Az hogy így, ilyen egyszerűen találsz témát, ez félelmetes. Hiába, ez a tehetség. Gratulálok! És biztos, hogy e nem "kacat-dal", nem a szemetesben végzi majd.
Üdv
Zoli
Kedves Netelka!
Én is mindig tele vagyok kacattal, s hol itt, hol dobálom be a papírkosárba, mert már nagyon zavar.
Egy jó költő micsoda témát ki nem talál…? Remekül megalkotott vers, jó volt olvasni.
Szeretettel: Kata
Nagyon kedvesek vagytok, köszönöm szépen 🙂
Csak jelzem, vissza kellett jönnöm még egyszer elolvasni. Annyira egyben van, hogy…
Nagyon jól esik az elismerésed, kedves Prince, köszönöm 🙂
Erika
Milyen igaz ez a vers, nagyon tetszett kedves Netelka !
"Kacatolok" én is sokszor:)
Szeretettel olvastalak: Zsu
Köszi, Susanne 🙂
Remek vers, Erika, nagyon szépen hullámzik a felező hatosok sora, remek rímek csendülnek párosan, és a történet maga is megkapó, bensőséges, rólad mesél a tárgyakon keresztül. A vers íve is nagyon szép, észrevétlenül, de nagyon szépen épül. Ami az én mániám, a zárás, nos az is megfog, az a záró sor úgy áll bele az élménybe, minta a remek akrobatikai bemutató után a tornász. Nagy örömmel olvastam.
aLéb
Köszönöm. Mindig örömmel olvasom értékes értékeléseidet 🙂
Szia Netelka! 🙂
Nincs papírkosaram, egy fiókba gyűröm a verseket, a többi hulladék a szelektív zsákokba megy. 🙂
Nagyon tetszik a versed, tökéletesen összefoglaltad a landolásokat. 🙂
Nálam az elsők között vagy. Ez azt jelenti, hogy tanulgatok… 🙂
Szeretettel: Kankalin
Hali 🙂 Mi is szelektíven gyűjtünk – de azért a papírkosarak romantikája a régi :)) Köszönöm!