Purpurrote Rosen binden
Purpurrote Rosen binden
Möcht' ich mir für meinen Tisch,
Und, verloren unter Linden,
Irgendwo ein Mädchen finden –
Klug und blond und träumerisch.
Möchte seine Hände fassen,
Möchte knien vor dem Kind,
Und den Mund, den sehnsuchtsblassen
Mir von Lippen küssen lassen,
Die der Frühling selber sind.
Rainer Maria Rilke 1875-1926
Bíborvörös rózsát kötni
Bíborvörös rózsát kötni
Asztalomra szeretnék,
Hársfák alá most kiszökni,
Ott sétálva gyönyörködni-
Okos szöszit keresnék
Két kezét én ott megfognám,
S letérdelnék elébe,
Halvány vágyakozó ajkát
Az én ajkamtól csókolván
Vinném a tavasz keblére.
Mucsi Tóni
4 hozzászólás
Kedves Toni!
Sokszor elterveztem már, hogy leírom neked. Figyelemmel kísértem az itteni munkásságodat, és elismerésem Feléd. Amikor elkezdtél írni, az abc összes betűjével alkottál verset, azután a limerikek, a saját gondolatu sima versek, most a műfordítás. Kaptál hideget-meleget, volt hullámvölgy, és itt vagy. Sokat fejlődtél, sokat tanultál, és teszed folyamatosan, melynek látszata van, és számomra ez példamutató. Igaz, nem írok mindig hozzád, viszont olvaslak, rendszeresen. További jó alkotómunkát kívánok Neked.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Először is köszönöm a leírt véleményedet, mert sokaknak a véleményük megvan, csak az akaratuk, vagy a bátoságuk ellenkezik, Ha olvasol, akkor azt is olvashattad, hogy nekem a mérvadó mindig az olvasások száma volt, nem az írottaké, beismerem, vannak sok értékes hozzászólások is de olyanok is amelyeknek semmi épitő hatása nincs a dicséreten kivül. Igen elismerem, hogy lagalapvetőbb dologgal, a helyesírással volt (néha még ma is). Most sajnos abban a helyzetben vagyok, amikor a forditáson kivül majdnem semmit sem tudok csinálni, mig mindkét szememet meg nem műtik. Ugyanis ennél a munkánál, csak valmi 5 % az írás, 95% a gondolkodás. Azt pedig lehet csukott szemekkel is. Egy ilyen levél megírása, egy hatalmas kihívás, és csak egy erős fejfájást húz maga után. Annak ellenére mégis úgy éreztem, meg kell írnom.
Köszönöm, hogy olvasol és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Csak így tovább! A helyesírás, pár perc alatt javítható, ám az érték amit mégis ad az ember az írásainál, az másban mérhető, sőt mérni sem kell, hisz olyat ad az ember, amilyen ő maga, és ez az írás lényege számomra legalábbis. Írásaid szerethetők, ŐSZINTÉK. A fordításaid pedig tényleg egyre jobbak. A gáncsoskodok pedig nem változnak. Ám ne is befolyásoljanak továbbra sem. Írj, és mi olvasunk! 🙂
Szeretettel-panka
Kedves Panka!
Mindig nyilt voltam, és vagyok is minden felépitő kritikára. Sohasem a kritikát kritizáltam, hanem a a formát, ahogy a kritizálók a kritikájukat a kritizáltra átadták. Egy sebesültre is, aki elesett és a földön fekve vérzik a sebe, nem ott a fekve szidjuk össze, miért men olyan kopott cipővel a jégre, hanem bekötjük a sebeit, felemeljük, talpra állitjuk és amikor már biztossan áll a saját lábán, akkor már nyugotan megmagyarázhatjuk, hol hibázott. Ez olan egyszerű, nem kell más, csak egy kis veleérzés, és mégis olyan nehéz. Egyenlőre nem is tudok a "gáncsoskodókkal" foglalkozi, azt a kis ídőt ameddig egy kicsit jobban látok, másképp is eltudom tölteni.
Köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni
Ps És most addgg még a hibáimért is bocsánatot kérek