Közeledik az év legszebb, legszentebb ünnepe,
jó lenne a gyermekkori évek hangulata,
bár kívül hideg van, de benn meleg a szeretet,
visszatérne régi ízek zamata, illata.
Ott lenne a fa alatt az alma és a dió,
társasjáték, labda, mesekönyv és alvóbaba,
ennyi elég lenne, nem kellene illúzió,
csak újra szólna édesanyám kedves, lágy hangja.
Csak két karja átölelhetne újra és újra,
nekem az igaz és csodaszép karácsony volna,
olyan nagy örömmel mennék én vissza a múltba,
hogy ha mindkét édes szülöm engem átkarolna.
4 hozzászólás
Kedves Rita!
Megható sorok!
Az emlékek ilyenkor ünnepekkor különössen élesen
jönnek elö!
“olyan nagy örömmel mennék én vissza a múltba,
hogy ha mindkét édes szülöm engem átkarolna”
A legjobbakat!
Szeretettel:saior
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Köszönöm megtisztelő figyelmed. Igen, az ünnepek során élesen előjönnek az emlékek, bár bevallom őszintén, hogy nincs olyan nap, hogy édesanyám ne jutna eszembe. Apu már 36 éve meghalt, de még az ő emléke se merült feledésbe.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Nagyon szép, megható soraidhoz szeretettel gratulálok!
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást és a kedves hozzászólásod.
Szeretettel: Rita 🙂